Vojnik Mária, a tárca államtitkára a grémium szerdai ülésén elmondta, a szakma évek óta vitázott arról, hogy melyik szűrési módszer a jó, végül konszenzus született, így a népegészségügyi szűrőprogram keretében a székletvér-vizsgálatot alkalmazzák, amely nem annyira kellemetlen, mint az eszközös beavatkozás. Készült a program előtt költséghatékonysági vizsgálat - mondta az államtitkár képviselői kérdésre válaszolva, hozzátéve, ezek a szűrések finanszírozhatóak.
Vojnik Mária beszámolt arról, hogy a program alapvetően a háziorvosokra támaszkodik, komoly szerepük lesz a programban. Az orvos azon túl, hogy felvilágosít, és felhívja a szűrés fontosságára a figyelmet, a szűrésre szólító levelet és a székletminta gyűjtésére alkalmas kazettákat a háziorvos juttatja el a páciensekhez, ő is gyűjti össze és juttatja el azokat a kijelölt laboratóriumokba. A nem-negatív vizsgálati eredmény esetén szintén a háziorvos gondoskodik a kolonoszkópos vizsgálat elvégzéséről is.
Thurzó László professzor, a sugárterápiás szakmai kollégium elnöke a bizottság előtt elmondta, ugyan konszenzus született a szűrés technikájáról, azonban gondoskodni kell arról, hogy legyen lehetőség a kolonoszkópos eljárás választására is.
Magyarországon a vastagbél-szűrés szempontjából veszélyeztetett populáció 2,5 millió ember, egy szűrési ciklust nézve, ami két év, évente több mint 1,2 millió ember szűrése lenne indokolt - olvasható az anyagban. Vojnik Mária hozzátette: az "első körben" 30 százalékos megjelenésre számítanak.
A szűrésről készült minisztériumi tájékoztatót mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők "korrektnek" minősítették, azonban azt mindenki hangsúlyozta, hogy a konkrét szűrésekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatást bővíteni kell.
