szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A mammográfia során "szerzett" sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek - közölték a napokban holland kutatók. Nem ez az első tanulmány, amely a mellrákszűrés ezen formájának hatékonyságát kérdőjelezi meg. Az általunk megkérdezett klinikai onkológus szerint nem árt fenntartásokkal kezelni ezen kutatásokat.

Miközben folyamatosan azt halljuk, hogy rosszul tesszük, ha nem járunk szűrésekre, a kutatók időnként egyre meglepőbb eredményeket közölnek. Nemrég, ahogy arról mi is írtunk, a Der Spiegel című német hetilap foglalkozott a szűrésekkel, többek között a mammográfiás vizsgálatokkal is, több olyan kutatást idézve, amely azt állítja nemcsak fölöslegesek, hanem károsak is a megelőzést szolgáló vizsgálatok. A lap által idézett egyik példa szerint a kilencvenes évek közepén Essenben körülbelül 300 nőnek operálták le egyik vagy másik mellét feleslegesen, később ugyanis kiderült, nem is volt rákjuk.

Szakértők szerint ugyanis több oka lehet a szűrések alacsony hatékonyságának. Egyrészt az orvosok hiányos felkészültsége, tapasztalatlansága vezethet téves diagnózishoz: egyes orvosok gyakran például abban sem biztosak, hogy a mellben talált karcinóma, azaz daganat veszélyes-e. A tejcsatornában képződő kisméretű mészlerakódások (csak egy részükből fejlődik ki rosszindulatú daganat) is gyakran megtévesztik a radiológusokat. Az elavult eszközök is hátrátathatják a helyes diagnózist, továbbá a rák bizonyos korai megjelenési formáit valóban nehéz felismerni. Főleg a fiatal, feszes mellű nők számára nehézkes a szűrés a hagyományos mammográfiával, mivel a keményebb, több kötőszövetből és mirigyből álló mell kevésbé átlátszó a röntgensugaraknak, másrészt a vizsgálathoz a mellet két üveglap közé fektetik és laposra tömörítik, hogy minél jobb képet kapjanak; mindez a feszes melleknél alig kivitelezhető. Ebből következik, hogy ilyen esetben nehezen látható a daganat, pedig a malignus emlődaganatok előfordulása 4-6-szor gyakoribb ennél a melltípusnál. Ilyen esetekben lehet hasznos a CT-Lézer mammográfia eljárás - itthon  egyelőre csak egy budapesti magánklinikán érhető el -, amely a fiatal nőknél  is nagyobb érzékenységgel képes a rosszindulatú daganatokat kimutatni. Az eltérő képalkotási technológia (ártalmatlan lézerfényt használ) miatt a vizsgálat során nincs semmilyen káros sugárzás, nem kell összenyomni a melleket, amely igen kellemetlen érzéssel jár.

A mammográfiával kapcsolatos legújabb meghökkentő tanulmány a minap jelent meg, miszerint a mellrákszűrés és a mellkasröntgen során kapott kis sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek. A holland kutatók által jegyzett tanulmány szerint különösen a 30 év alatti, nagy családi kockázatot hordozó nőknek javasolják, hogy alternatív szűrőmódszert válasszanak a mammográfia helyett; például mágneses rezonanciás képalkotó eljárást, amelynél nem röntgensugárzást alkalmaznak. Mint írják, utóbbi sem tökéletes diagnosztikus módszer, mert viszonylag gyakran ad ál-pozitív eredményt. (ám köztudott, hogy 30 év alatt amúgy sem ajánlják a mammomgráfiát.)
   
Jansen-van der Weide munkatársaival hat tanulmány adatait elemezte, amelyekben összesen 12 ezer nagy kockázatú nő vett részt Európában és az Egyesült Államokban. A kutatók 8,5 ezer olyan nőt találtak, akik már 20 éves koruk előtt részt vettek mammográfián vagy mellkasröntgenen, illetve legalább ötször voltak kis dózisú sugárzásnak kitéve szűrővizsgálatok során. Megállapították, hogy ebben a csoportban két és félszer nagyobb volt a mellrák kialakulásának valószínűsége, mint a többi, szintén magas kockázatú nőnél.
   
A tengerentúlon a múlt hónapban javasolta egy kormányzati tanácsadó testület (USPSTF), hogy a negyvenes éveikben járó nőknél ne végezzenek rutinszerűen mammográfiát. Az állásfoglalás ellentmond az évtizedek óta tartó kampánynak, amely 40 éves kor után emlőszűrésre buzdítja a nőket. „Bizonyítékok vannak arra, hogy kevés előnnyel jár a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat a 40 és 49 év közötti nők esetében” - közölte a testület, azt javasolva, hogy a rendszeres mammográfiai vizsgálatot a jelenlegi 40 éves kor helyett 50 évesen kezdjék, és az éves rendszeresség helyett elég kétévente végezni. A javaslatot az orvosok azonnal elutasították, mondván, ha követnék az irányelveket, még több nő halna meg emlőrákban, amely már így is 40 ezer emberéletet követel évente.

A mammográfiával kapcsolatban már korábban is megjelentek lesújtó vélemények. Peter Gotzsche és Margrethe Nielsen dán kutatók például több mint félmillió európai és észak-amerikai nő vizsgálati eredményeit értékelve megdöbbentő eredményeket közöltek: a szűrővizsgálatokon tíz éven keresztül rendszeresen részt vevő 2 ezer nő közül mindössze eggyel kevesebben haltak meg mellrákban, mint azok közül, akik nem vettek részt a vizsgálatokon. Míg 10-en közülük ok nélkül részesültek valamilyen rákkezelésben, 2 százalékuknál pedig a tíz év alatt legkevesebb egy alkalommal téves volt a diagnózis. A páciensekre nehezedő pszichés nyomás mellett a felesleges mintavételek, műtétek, sugárkezelések egy része is elkerülhető lenne, ha az orvosok mindig különbséget tudnának tenni a veszélyes és a veszélytelen elváltozások között.

"A mammográfia alapmódszer a mellrák kiszűrésének szempontjából, ezzel lehet a legnagyobb eséllyel kimutatni az esetleges rákos elváltozásokat" - mondta el megkeresésünkre Orbán László szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus. Itthon a nemzeti népegészségügyi program keretében a 45-65 év közötti nőket kétévente hívják be szűrésre, az más kérdés, hogy nagyon alacsony a részvételi arány.  Pedig ezzel jó eséllyel lehetne megelőzni az évenkénti 2 ezer halálozást. 
 
A klinikai onkológus szerint ő semmiféle kockázatot nem ismer, ami a mammográfia számlájára írható - annyi sugártehelés sem éri a szervezetet, mint egy tüdőszűrés során -, azon túl, hogy valóban fájdalmas módszerről van szó. Mint mondja, nem árt óvatosan kezelni a kutatási eredményeket; mivel óriási a konkurenacia a vizsgálómódszerek között, elképzelhető, hogy csak ez áll az eredmények mögött. A 30 és 40 év közötti nőknek is jó szívvel ajánlható a szűrés, főleg, ha olyan nőről van szó, aki már szült és szoptatot is. Míg a 30 alattiaknak inkább az ultrahangos vizsgálat ajánlható.

A legfrisebb európai adatok szerint amúgy 13 százalékkal csökkent valamennyi korosztályban a mellrák okozta halandóság; 17 százalékkal a 35-65 év közötti, 25 százalékkal a 35-44 év  közötti korosztályban, de csak 6 százalékkal a 65 vagy annál idősebb nőknél.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gránát robbant egy embercsempész kezében Vitnyédnél

Gránát robbant egy embercsempész kezében Vitnyédnél

Mentők vitték kórházba Csepel koronavírusos polgármesterét

Mentők vitték kórházba Csepel koronavírusos polgármesterét

Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!

Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!