A rák - mint arra egy csütörtökön Berlinben közzétett, az Egészségügyi Világszervezet adataira hivatkozó jelentés rámutatott - a legvégzetesebb valamennyi betegség közül. 2007-ben 7,9 millióan haltak meg szerte a világon rákban, többen, mint az AIDS-ben, a tuberkolózisban és a maláriában együttvéve. 2030-ra a szervezet évente 12 millió, rákbetegségben elhunyt halottal számol. Nem csoda, hogy az emberek félnek, és hálásak a korai felismerési programokért, amelyek a különböző tumorok időben történő felismerését és hatékonyabb kezelését ígérik. Az állam minderre sok pénzt fordít, de vitatott, hogy ezt megfelelően fekteti-e be - vélekedett a jelentés.

Németországban a közelmúltban éles vita tört ki a mellrákszűréséről. A rendszeres szűrés ellenzői azt állítják, hogy túl sok a hibás eredmény, ami a nőket megfélemlíti, a szükségtelen szövetmintavételek és a sugárkezelés okozta megterhelés pedig önmagában is rákot okozhat. Legnevesebb képviselőjük, Peter Götzsche, aki jelenleg egy koppenhágai rákkutató intézetet vezet, egy interjúban azt hangoztatta, hogy a legtöbb nő nincs is tisztában a kockázatokkal. Götzsche szerint a rákszűrés sokkal több nő esetében jár hátrányokkal, mint előnnyel. "Ha 1000 nő 20 éven keresztül rákszűrésen vesz részt, csupán eggyel kevesebb hal meg közülük mellrákban" - hangoztatta a professzor, aki mindenekelőtt a hátrányokat emelte ki.

A leghatározottabban szembeszállt orvoskollégájával az egyik legtekintélyesebb németországi mammográfiai központ vezetője. Karin Bock szerint már Götzsche számai is hibásak, több tanulmány alapján ugyanis egyértelmű bebizonyítást nyert, hogy a rákszűrés eredményeként 1000 nő közül legkevesebb ötöt sikerül megmenteni.

A Berlinben közelmúltban tartott német rákkongresszuson ugyanakkor többen rámutattak a vélt hátrányokra. Így a többi között arra, hogy 1000 nő közül minden negyedik esetében hibás a diagnosztika. Átlagban 50 egészséges nőtől vesznek szövetmintát, és a Karin Bock által említett 5 megmentett nővel ugyancsak 5 olyan nő áll szemben, akit rák gyanújával kezelnek, illetve operálnak, noha a betegség valójában nem támadta meg őket. A német állam évente 400 millió eurót fordít a mellrákszűrési programra. Az illetékesek szerint nem kizárólag a tényleges haszonról van szó, hanem a biztonság szubjektív érzetéről, amelyet a nők számára biztosítani kívánnak. A mammográfia bevezetése - ismerték el ugyanakkor - visszatekintve több kérdést vet fel.

A szakértők között vita van azzal kapcsolatban is, vajon a szűréssel pénzt lehet-e megtakarítani. A támogatók szerint igen, az ellenzők szerint nem, a szűrések költségeihez ugyanis hozzá kell számolni a szükségtelen terápiák költségeit is. Egyes rákfajták esetében pedig az ellenzők szerint a szűrés - és az azt követő kezelés - csak költségekkel és megpróbáltatásokkal jár. Ezek között első helyen a mindenekelőtt kis gyermekeket sújtó központi idegrendszeri tumort, a neoroblastómát említették. Ennek szűrését egyébként több országban - így Japánban, az Egyesült Államokban és Kanadában - már leállították, arra hivatkozva, hogy nem csupán a költségeket lehetett megtakarítani, hanem a gyermekek számára gyötrelmes terápiát is. A vizsgálatok ugyanis bebizonyították, hogy a betegség az esetek legnagyobb százalékában kezelés nélkül megszűnt.

Kérdéses a prosztatarák korai felismerését célzó szűrés is, amelyre a 45 év feletti német férfiaknak joguk van. És hasonlóan kérdések vetődtek fel a bőrrák szűrésének bevezetésével kapcsolatban is.