Az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev is támogatja az észak-kaukázusi körzet turizmusának fejlesztésében élenjáró klaszterek (tárulások) létrehozásának előzetes terveit. A szakemberek szerint legalább 450 milliárd rubelre lenne szükség a fejlesztések megvalósításához. Ennek 12 százalékát az orosz állam állná. A pénzt nem közvetlenül a költségvetésből utalnák át, hanem különleges gazdasági zónákat hoznának létre, ahol adó- és vámpreferenciákat biztosítanának. A projekt megvalósításához szükséges tőke előteremtését orosz és külföldi magánbefektetőktől várnák az elképzelések szerint. Az új pihenő-üdülőláncok létrehozása az idegenforgalom fellendítése mellett növelné a munkaerő foglalkoztatottságát, ami e térségben ma még problémát okoz. A grandiózus tervek több mint 163 ezer új munkahelyet biztosítanának. Ez azért is fontos, mivel az Észak-Kaukázusban él az ország lakosságának 12 százaléka.

A kedvező természeti adottságok máris rendelkezésre állnak, mivel a Kaukázus vidéke a vadregényes hegyek, hegycsúcsok mellett gazdag hévizekben. Ez a kiránduló-, kalandturizmuson kívül a gyógyturizmus fellendítését is elősegítené. Az Elbrusz 5600 méter feletti csúcsa jelenleg is az alpinisták egyik kedvenc célpontja. A Kaszpi-tenger melletti üdülőhelyek infrastruktúrájának fejlesztése pedig a Fekete-tenger népszerűségével vehetné fel a versenyt.

Természetesen van mit felfedezni a sokaknak titokzatos Kaukázusban. Pár évvel ezelőtt a Magas-Kaukázus hegyi auljaiban (falvaiban) jártam, ahol olyan emberekkel találkoztam, akik rajtam kívül még európait sem láttak. Szívesen invitáltak száklyájukba, ahol az eresz alatt téli tüzelésre szánt marhatrágya száradt. A kaukázusi terített asztal kincseivel, sajttal, vajas lepénnyel, birkahúsból készült saslikkal, gránátalmával, szőlővel, s egyéb gyümölcsökkel kínáltak. A vendégszeretet jeleként kardélre húzott, sült báránymájat tálaltak fel, miközben szó esett az itt élő avarok és a magyarok „rokonságáról” (még nem tisztázta a tudomány, a Kárpát-medencét egykor benépesítő eurázsiai avarok milyen kapcsolatban álltak a Kaukázusban élő avarokkal).

Meglepő, számunkra kevésbé ismert történelmi vonatkozás nyomára is bukkantunk a Kaukázus kapujában, a Kaszpi-tenger melletti Mahacskalában. A „hegyek országát” jelentő Dagesztán fővárosának egy „Magyar hősök” nevű utcája is van. A város melletti halfeldolgozó üzem közelében szerény emlékmű emlékeztet, hogy a városért folytatott harcokban magyar hadifoglyok is életüket vesztették.

A múlt legjelentősebb kaukázusi nevezetessége igazi kuriózum. A több mint ötezer éves Derbent városa 2003 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listáján. A stratégiai szempontból mindig jelentős város komoly szerepet játszott az iszlám vallási, kulturális és művészeti értékeinek elterjesztésében. Nevezetességei közül kiemelkedik a Kaszpi-tengerig lenyúló VI. századi párhuzamos városfal, s ezen belül a kőerődítmény-rendszer a várral, melyek együttes hossza több mint 40 kilométer. Az archeológiai kutatások megerősítik, hogy a fallal körülvett terület a jelenleginél is nagyobb lehetett, mivel a kőfal folytatása a tengerben található. A hely történelmi légkörét emelik, s igazi keleties hangulatot adnak a vár mellett megrendezett szőnyegvásárok, ahol értékes, kézzel csomózott szőnyegeket árulnak.

Tóth Sándor