szumpapu.blog.hu

Az a kevés magyar és nyugat-európai turista akik egy közel-keleti körutazás során Szíriába is ellátogat rendszerint a fővárost Damaszkuszt ejti útba leggyakrabban. A Bibliából is jól ismert város, egyike a világ legősibb településeinek (bár ez Szíria csaknem minden városáról elmondható). Ezt persze nem mondanánk meg Damaszkusz külvárosi lakónegyedeiben, vagy a modern városközpontban, melyek építészeti stílusukban leginkább egy sivatagi környezetbe helyezett Dunaújvárosra emlékeztetnek (nem is csoda, hisz ne feledjük Szíria elvileg még napjainkban szocialista ország). Az óváros viszont egy valóságos élő történelmi tabló, közepén  a korai iszlám építészet ékkövével, a világhíres Omajjád mecsettel. Az Omajjád mecset talán mindennél jobban illusztrálja Szíria páratlanul gazdag történelmét: Krisztus előtt úgy jó ezer évvel már állt itt egy, a helyi közel-keleti istenségnek Baálnak szentelt templom. Ez a római provinciális időkben mint Jupiter templom működött, majd a kereszténység államvallássá tételét követően már mint Keresztelő Szent János bazilikája funkcionált (állítólag mind a mai napig itt őrzik Keresztelő Szent János fejét, bár a szentnek ezek szerint több feje is lehetett, mivel Közel-Kelet szerte igen sok templom állítja magáról ugyanezt). Az arab hódítás nyomán, a bizánci bazilikát mecsetté alakították, körbevették azt egy óriási udvarral és három minaretet és építettek hozzá. Az épületen mind a mai napig megcsodálhatjuk az eredeti bizánci mozaikok egy részét, mivel azok sem embereket, sem állatokat nem ábrázolnak, hanem épületek és növényi ornamentikus díszítés látható rajtuk.

szumpapu.blog.hu

Az Omajjád mecset megtekintése után érdemes felfedező útra indulnunk a történelmi negyed szűk utcácskáin. Az óváros részben még mindig a középkori városfalak, illetve a római időkből megmaradt városkapuk határolják. Igen sok történelmi emlék kötődik itt a damaszkuszi úton Saulusból Paulussá lett Szent Pál apostolhoz. A sikátorokban barangolva a Szent Pál templom és a Szent Pál kolostor mellett, Szent Pál hotelre és Szent Pál kávézóra is akadhatunk. A Szent Pál kultusz igen sok keresztény zarándokot is vonz a városba, ott jártunkkor a Szent Pál kápolnában éppen egy dél-koreai zarándokcsoport folytatott ördögűző szertartást.

A történelmi negyedet járva mindenképpen érdemes bekukkantani az egyszerű kapualjakba is: a kívülről gyakran jellegtelen házak legtöbbször mór stílusú, színes csempékkel, szökőkúttal díszített belső udvarokat rejtenek. Ezek adják meg igazán Damaszkusz óvárosának speciális atmoszféráját.

szumpapu.blog.hu

Damaszkuszhoz hasonlóan Aleppó is kimeríthetetlen történelmi látnivalókban. Négy millió lakosával Szíria legnagyobb városa, bár a belváros ehhez képest egyáltalán nem zsúfolt, sőt estefelé már kimondottan kihalt (talán felesleges is mondanunk, Szíria többi városához hasonlóan,éjszakai élet mint olyan Aleppóban sem létezik). Damaszkuzhoz képest Aleppóba már jóval kevesebb turista látogat el: de milyen rosszul teszik! A középkori bazárnegyed például a leglátványosabb egész Szíriában. A fedett árkádok labirintusában bolyongani feledhetetlen élmény, de azért a ajándék vásárláskor nem árt vigyázni. Az ékszerek többsége például – bármit mondjanak is az eladók – nem valódi arany és ezüst, a ruhák, például a „tradicionális arab fejkendők” pedig Kínában készülnek. Ha igazán minőségi szuvenírt szeretnénk, a legjobb választás talán, a tényleg helyben készített, illatos olajból sajtolt olívaszappan.

szumpapu.blog.hu

Aleppó óvárosát a középkori arab citadella koronázza – ilyenből persze jó pár akad Szíriában, de talán az aleppói mind közül a leglátványosabb. A citadella dombja egyébként állítólag a régészetileg kimutatható  módon, legrégebb óta folyamatosan lakott pontja a Földnek. 2007-ig valóban egy élő lakónegyed volt a falakon belül, azóta csak egy családot hagytak meg a folyamatosság fenntartása végett. A városnak egyébként magyar vonatkozású emlékkel is rendelkezik! Az 1848-49-es szabadságharc hős tábornoka Bem apó Aleppóban halt meg. A magyar szabadságharc leverését követően ugyanis az Oszmán birodalom hadseregének tisztjeként szolgált haláláig. Hosszú ideig Aleppóban volt eltemetve, a holttestét aztán hazaszállították Lengyelországba, de a sírköve állítólag mind a mai napig megvan valamelyik temetőben. Vállalkozó kedvű turisták megkereshetik – nekünk nem sikerült.

szumpapu.blog.hu

Damaszkusz és Aleppó  között félúton fekszik Hama városa. Hama egészen egyedülálló látványosságot kínál az utazóknak: az Orontész folyón forognak város szimbólumának számító, középkori vízkiemelő kerekek, amik saját idejükben a high-tech csúcsát jelentették. A város környékén pedig akármelyik irányba is induljunk el, biztos hogy – inkább előbb, mint utóbb – egy hellenisztikus romvárosba, vagy egy középkori keresztes erődbe fogunk ütközni. A középkori keresztes várak közül messze a legismertebb a világhíres Krak de Chevaliers: a középkori várépítészet csúcsteljesítménye, melyet ostrommal elfoglalni sohasem sikerült, hanem egyszerűen csak elnéptelenedett, és ennek köszönhetően szinte teljes épségben maradt az utókorra.

szumpapu.blog.hu

Bár Krak kétségkívül rászolgált hírnevére, a mi szubjektív tippünk, ha már keresztes várakról van szó, a jóval kevésbé reklámozott Margat citadellája lennne. Margat egy kissé romosabb mint Krak, ezért viszont páratlan fekvése bőven kárpótol, közvetlenül a tengerparton, egy gyönyörű öböl felett magasodik. Ráadásul egy magyar várról van szó!  Építését ugyanis nem más, mint az Aranybullát is kibocsátó II. András királyunk finanszírozta (Margat a középkorban az Antiochiai Hercegség nevű keresztes állam területén feküdt, András édesanyja pedig Antiochiai Anna hercegnő volt, aki jelenleg III.Béla királyunkkal a Mátyás templomban van eltemetve). Margat területén jelenleg a Pázmány egyetem archeológiai tanszékének szakmai irányításával folyik a régészeti feltárás. A régészek és a Szépművészeti múzeum munkatársai többek között a Szentföld legnagyobb középkori freskóját fedezték fel itt. Egy kis szerencsével pedig az épp ott tartózkodó Major Tanár úrtól kaphatunk spontán, ámde rendkívül érdekfeszítő és lelkes idegenvezetést.

szumpapu.blog.hu

Ha mindezek után már kicsit belefáradtunk az ókori romokba, középkori várakba, mecsetekbe és bazilikákba, akkor csak fogjuk magunkat, ruházzunk be egy óriási pohár frissen facsart narancslébe, vagy egy szenzációsan olcsó  és finom banánturmixba, és szemléljük a közel-keleti forgatagot. Valószínűleg nem kell sokat várnunk arra, hogy a helyiek szóba elegyedjenek velünk. Szíriában, talán az ország relatíve nemzetközi elszigeteltsége miatt, még a többi közel-keleti országhoz képest is rendkívül szívélyesen és érdeklődve fogadják a külföldieket. Ráadásul mivel a helyieknek még nincsen túlzottan nagy rutinja a turisták átverésében, ez az érdeklődés általában valóban a látogató személyének szól, nem kell folyton menekülnünk, nehogy ránk sózzanak valami kacatot. Aki viszont ebben az „érintetlen” állapotban szeretné felkeresni az országot és találkozni a helyiekkel, annak azt tudjuk tanácsolni, hogy siessen. Már valószínűleg nem kell sok idő elteljen ahhoz, hogy turisták tömegei fedezzék fel maguknak a mediterráneum eme rejtett kincsesdobozát.

szumpapu.blog.hu

Végezetül következzen néhány praktikus információ
- Ha Szíriába utazunk a vízumot célszerű  kiváltani a szíriai nagykövetségen. A reptéren vagy szárazföldi határátlépéskor is vásárolható  vízum, ekkor azonban a hatóságok meglehetősen önkényes díjszabást alkalmaznak.
- Szírián belül a vonat és a  távolsági busz közlekedés is igen jól szervezett és olcsó. Minden ellenkező  híreszteléssel szemben, az országon belüli távolságok sem vészesek, az ország két szélső csücskében lévő Aleppó és Damaszkusz között is összesen 6 óra az út busszal.
- A legtöbb szállodában euróval és dollárral is lehet fizetni, a bankkártyás pénzfelvétel viszont Damaskuszon kívül nehézségekbe ütközhet

szumpapu.blog.hu