A Psychological Science legújabb számában ismertetett kísérlet során a Heidelbergi Egyetem kutatói a prosztatarákszűrésre való hajlandóságot vizsgálták 45 éven felüli férfiak esetében két német nagyvárosban. Olyan férfiakat szembesítettek két kijelentéssel, akik még sosem vettek részt szűrésen: az egyik szerint "tavaly a német férfiak csupán 18 százaléka vett részt szűrésen", a másik szerint "65 százalékukat szűrték". A kutatók megjegyezték, hogy tényszerűen mindkét kijelentés igaz, mert az első adat az egyéves szűrési időszakra utalt, a második pedig az élethosszig tartó szűrési mintát tükrözte. Miután a résztvevők meghallgatták a számukra kijelölt kijelentést, a kutatók arra kérték őket, jelezzék, részt kívánnak-e venni szabványos szűrővizsgálaton a következő évben.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok a férfiak, akik a magasabb szűrési arányról hallottak, sokkal nagyobb valószínűséggel jelezték igényüket a szűrővizsgálatra. Az alacsonyabb szűrési arányról tájékoztatott férfiak pedig kisebb valószínűséggel adták meg adataikat, amelyek alapján be lehetne hívni őket rákszűrésre. A szerzők szerint az egészségügyi kampányok tartalmának egyszerű módosításával látványos eredményt lehetne elérni a népszerűsítő kampányokban, legyen szó akár a prosztatarák szűréséről, vagy bármilyen más fontos egészségügyi kérdésről, például a higiéniáról vagy a védőoltásokról.

Monika Sieverding szerint ez azért annyira érdekes, mert rendkívül könnyen változtathatunk. A hozzáállást nagyon nehéz megváltoztatni, a kampány felépítése azonban könnyűszerrel módosítható.