Számos modern népbetegségről derül ki, hogy a rendszeres fizikai aktivitás a megelőzés fontos eleme. Sok vizsgálat igazolta, hogy rendszeres fizikai terhelés esetén a koszorúér-betegség ritkábban vagy később jelentkezik, újabb adatok szerint bizonyos rosszindulatú daganatok esélyét is csökkenti a mozgás bármilyen formája, és ez érthető módon a csontritkulásra is igaz.

A szívelégtelenséggel kapcsolatban eddig meggyőző tanulmány nem bizonyította ezt a kedvező hatást. Finn kutatók viszont már évtizedekkel ezelőtt vizsgálták a lakosság fizikai aktivitását. Az ország hat földrajzi területén gyűjtöttek adatokat 1970, 1980, 1990 időszakában teljesen egészséges önkéntesektől.

A vizsgálati alanyok 25-74 éves nők és férfiak voltak, a nők létszáma 29 874, a férfiaké 28 334 volt. Valamennyien részletes kérdőívet töltöttek ki munkájukról (ülőmunka vagy különféle erősségű fizikai jellegű tevékenység). Ugyanilyen részletességgel ismertették, hogy munkahelyükre autóval, biciklivel, illetve gyalog mentek, és az naponta mennyi időt vett igénybe. Végül szabadidős elfoglaltságukról, sporttevékenységeikről is adatokat gyűjtöttek.

Csaknem 19 év megfigyelési idő után az derült ki, hogy mind a nők, mind a férfiak esetében a munkahelyi és az utazással kapcsolatos, minél több mozgás csökkentette a szívelégtelenség megjelenésének kockázatát. A vizsgálat vezetője, Yujie Wang kiemelte, hogy például a munkahelyre gyaloglás ugyanúgy kedvező hatású mozgásnak számít, mint a konditermi edzések, viszont bárki számára elérhető, és nem kerül semmibe. Elgondolkoztató, hogy a munkába járásnak ez az egészséges módja a finneknél főleg a nőkre volt jellemző.