Ez elsősorban akkor fordul elő, amikor a kampányban arra panaszkodnak, milyen kevesen hajlandóak részt venni a megelőző vizsgálatokon - mondták el heidelbergi kutatók. Az emberek ugyanis egészség kérdésében elsősorban a többiek viselkedése alapján orientálódnak. Monika Sieverding, a kutatás vezetője kifejtette: az emberek egészségügy témakörében történő viselkedését alapvetően két dolog befolyásolhatja: a tekintélyt élvező, példaképnek számító személyek elvárásai vagy a "hasonló" emberek viselkedése. 

A kutatók a vizsgálat során azt kutatták, milyen mértékben befolyásolja az azonos korú vagy nemű emberek viselkedéséről alkotott tudás a rákmegelőző vizsgálatokon való részvételi arányt a férfiaknál. Összesen 2400, 45 és 65 év közötti férfit kérdeztek meg a témáról. Azok, akik még sohasem vettek részt ilyen betegségmegelőző vizsgálaton, abból indultak ki, hogy rajtuk kívül is csak nagyon kevesen (28 százalék) vizsgáltatják meg magukat.

Egy 185, 45-70 év közötti férfiakból álló csoportnál azt vizsgálták, hogy mások viselkedése hogyan befolyásolja a vizsgálatokon való részvétel motivációját. A kutatók szerint ennek egyértelmű hatása volt: azoknál, akik azt az információt kapták, hogy az elmúlt évben csupán minden ötödik férfi vett részt a rákvizsgálaton, csökkent a részvételi hajlandóság. Azok viszont, akik úgy tudták, hogy a férfiak kétharmada elmegy a szűrésekre, lényegesen nagyobb érdeklődést mutattak a vizsgálatok iránt. "A túl alacsony részvételi arányról szerzett információknak tehát nem motiváló, hanem inkább demotiváló hatásuk van. Az emberek fejében ugyanis az járhat: Ha olyan kevesen mennek el oda, annak biztos megvan az oka" - véli Sieverding.