Abban az időben a nőknek a bogyók színeire kellett odafigyelni, így fordulhatott elő, hogy a pirosra és a rózsaszínre reagálnak érzékenyen. Az ég kék színe és a fű zöldje pedig a férfiaknak üzente azt, hogy megfelelő az időjárás a vadászathoz.

AP

Az elméletet először kínai tudósok vetették fel, akik 350 egyetemi hallgatót kértek fel arra, hogy három percig vizsgáljanak 11 színt, és ezután döntsék el, melyiket részesítik előnyben. A diákokkal személyiségtesztet is kitöltettek. Az eredmények kiértékelésekor azt fedezték fel, hogy a nők a rózsaszínt, a lilát és a pirosat, míg a férfiak a kéket és a zöldet szeretik. A narancssárgát az optimista, a citromsárgát pedig az idegességre hajlamos nők választották.

Az eredmények jól illenek a "vadászó-gyűjtögető" elmélethez, amely alapján a piros szín preferálása segítette az ősi asszonyokat megkülönböztetni az ehető bogyókat az éretlen vagy ehetetlen zöld színűektől. Ezen felül abban is segítette a nőket, hogy a pirospozsgás arcú, tehát egészséges férfiakat válasszák társul.

A kutatók ezen ösztönös megérzések testet öltésének tartják, hogy a fiúcsecsemőket kékbe, a kislányokat pedig rózsaszínbe szokás öltöztetni. Korábban a szem kémiájának vizsgálatok azt is megállapították, hogy nemtől függ, kinek az agya milyen színre reagál. Az eredmények összecsengenek a Newcastle-i Egyetem felfedezésével, amely szerint a névtelen kérdőíveken is ki lehet találni a kitöltő nemét pusztán annyiból, hogy milyen színt szeret.