szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hetven éve ismerjük az antibiotikumokat, most azonban az a veszély fenyeget, hogy egyre több baktérium lesz ellenálló e szerekkel szemben. Noha az elmúlt évtizedekben látványosan csökkent a fertőző betegségek miatti halálozás, azonnali intézkedésekre van szükség, hogy ne álljon vissza a korábbi állapot.

A megkérdezettek 90 százaléka általában elvárja, hogy orvosa antibiotikumot írjon fel betegsége kezelésére, legalábbis ez derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 19 országban végzett felméréséből. Pedig kétélű fegyverről van szó, a felesleges, vagy rosszul szedett antibiotikum ugyanis megbosszulhatja magát, leginkább úgy, hogy ellenállóvá teszi azokat a baktériumokat, amely ellen éppen bevetnék. Így teljesen érhető az orvosok azon félelme, miszerint, ha nem teszünk valamit sürgősen, a közeljövőben nem lesz mivel gyógyítani a betegeket.

MTI/Mohai Balázs

Nem véletlenül hangsúlyozzák a kezelőorvosok, hogy ezen gyógyszereket is csak az utasításnak megfelelő dózisban és ideig szabad szedni. Az is a rezisztencia – az adott kórokozók ellenállóvá válnak a fertőzések kezelésére használt gyógyszerekkel szemben – kialakulásával fenyeget, ha csak egy-két tablettát, netán egy-két napig szedünk. Ráadásul az is jellemző e gyógyszerekre, hogy nemcsak a megcélzott kórokozót pusztítják el, hanem a szervezetünk számára fontos mikrobákat is. A bennünk élő mintegy ötszázféle baktériumfaj ugyanis elengedhetetlen szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez. Az antibiotikum szedése viszont gyengíti a bélflórát, ami számos kellemetlen következménnyel járhat: a betegek 20-30 százalékánál a kezelés miatt hasmenés alakul ki. Igaz, vannak lokális antibiotikumok, amelyek célzottan, csak az adott területen hatnak, nem terhelik az egész szervezetet.

A kialakult helyzetet azonban orvosolni kell, ha tovább nő a rezisztencia – jelenleg a két leggyakoribb antibiotikum-rezisztens baktérium által okozott fertőzés, a Staphylococcus aureus (MRSA) és az E. coli több mint 8 ezer halálos áldozatot követel évente az európai országokban – fennáll a veszély, hogy ennél is több halálesettel kell számolni, sőt, emelkedhetnek a gyógyítás költségei is, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben szintén végzetes lehet.

Multi- és panrezisztens

A Napi Gazdaság írt arról, hogy nemcsak Európában, hanem itthon is megjelentek a multirezisztens – azaz számos antibiotikum-csoporttal szemben ellenálló – kórokozók mellett az úgynevezett panrezisztens kórokozók is. Ez utóbbiak azért is veszélyesek, mert az általuk kiváltott fertőzés esetén gyakorlatilag nincs terápiás lehetőség, mivel minden ismert szernek ellenállnak.


A közeljövőben nem várható új antibiotikumok megjelenése, így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az antibiotikumok nem lesznek elég hatékonyak a fertőzések leküzdésében. A rezisztens kórokozók által okozott fertőzések súlyosabbak, a betegek körében magasabb a halálozási arány, mint az antibiotikumokra érzékeny baktériumok okozta esetekben.

Egész Európát riasztották

Megoldaná a ma már szinte globálissá duzzadt problémát, ha új antibiotikumokat, azaz hatóanyagokat fejlesztenének ki. (Ez azért nem annyira egyszerű, egy új molekula megtalálása, illetve az abból való gyógyszer kifejlesztése éveket vehet igénybe.) Noha ezzel is számol a néhány napja bejelentett uniós akcióterv, más lényeges ajánlásokat – pontosan tizenkét pontot, amely többek között kitér a felügyeleti rendszer felállítására, az adatgyűjtésre, a kutatásokra, illetve a figyelemfelkeltő kampányokra – is megfogalmaztak. Ezen túl minden országtól egyéni cselekvési tervet várnak arra vonatkozóan, hogyan lehet elejét venni, hogy még több kórokozónál kialakuljon a rezisztencia. Így nem meglepő az az ígéret sem, miszerint minden olyan kutatást finaszíroznak, amely a rezisztenciával foglalkozik.

A hazai szakemberek is reagáltak már a felhívásra, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megbízott, antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó szakmai bizottság által elkészített akcióterv már a szakmai kollégiumhoz is eljutott. De az OEK már 2008-ban elindított egy kampányt azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a felelőtlen antibiotikumszedés következményeire. Noha érezhető változás még nincs, a probléma legalább széles körben ismert lett.

Túry Gergely

Nátha, influenza: nem kell antibiotikum

A légúti megbetegedések szezonjában pedig azt sem árt hangsúlyozni, hogy a náthánál vagy az influenzánál egyáltalán mikor jöhet szóba az antibiotikum-kúra. Mivel az antibiotikum arra való, hogy végezzen a szervezetben megtelepedett baktériumokkal, illetve megakadályozza a szaporodásukat, a vírusos fertőzéseket nem tanácsos ezzel kezelni. Akkor jöhet szóba, ha már felülfertőződéssel (ami már bakteriális) van dolgunk.

Akár nátháról, akár influenzáról legyen szó, a leghatékonyabb gyógymód a pihenés. És a náthagyógyszerektől se várjunk csodát, azok is csak a tüneteket enyhítik, amivel elviselhetőbb lesz az állapot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!