Egy új kutatás szerint akik ezeket a szereket szedik, négyszer nagyobb esélyük van idő előtt elhunyni, mint azoknak, akik nem élnek vele. Az altató egyes daganattípusok kockázatát is növelheti. Az eredményekről a BMJ Open számolt be. A veszélyes hatóanyagok közt tartják számon a temazepamot, a zolpidemet, az eszoiclone-t, a zaleplont és a szedatív antihisztaminokat.

A kutatás nem mutatott ki ok-okozati viszonyt, csupán összefüggést, ezért sok szakember óvva int attól, hogy messzemenő következtetést vonjanak le belőle. A szerző azonban nem rejtette véka alá a véleményét. "A népszerű altatók összefüggésbe hozhatók a halálesetek számának és az újonnan diagnosztizált rákos esetek növekedésével” – mondta Daniel Kripke, a kaliforniai család- és alvásközpontból.

A kutatáshoz Kripke csapata több mint 10,5 ezer beteget kísért figyelemmel, átlagéletkoruk 54 év volt. Több krónikus betegségben is szenvedtek, 2002 és 2007 között pedig 2,5 éven át altatókat is írtak fel számukra. Összehasonlították halálozási és daganatos megbetegedéssel kapcsolatos kockázatukat olyanokéval, akik nem nyúltak gyógyszerhez az alvás elősegítése érdekében. Akik évente 18 adagnyi gyógyszert váltottak ki, 3,6-szor nagyobb eséllyel haltak meg. 18-132 adag esetén a kockázat ötszörösére nőtt, mely nem függött az életkortól, de a 18-55 éves korosztály körében bizonyult a legnagyobbnak.

A zolpiemet szedő 4336 betegből 265 halt meg. Ezzel szemben a nyugtatót és altatót mellőző 23 671 emberből mindössze 295 vesztette életét. A legnagyobb dózisokat használók körében alakult ki a legtöbb nyelőcsőrák, nyirok-, tüdő-, vastagbél- és prosztatadaganat. Érdekes módon azonban nem nőtt a leukémiás, mellrákos, méh- és hólyagrákok, valamint melanomás esetek száma. Ezt az összefüggést nem magyarázhatták a korábban is fennálló egészségügyi problémák.

Kripke kihangsúlyozta, hogy több, ismert mechanizmus állhat a megnövekedett kockázat hátterében. A nyelőcső záródási rendellenessége például a terület elrákosodását okozhatja. Az altatók ronthatnak az alvási apnoén is, amelynek következtében a betegek gyakrabban esnek el, vagy szenvednek autóbalesetet. „A vizsgált altatószerek közül én egyiket sem írnám fel a betegeimnek” – jelentette ki Kripke.

Vannak persze ellentétes vélemények. Victor Fornari, a Zucker Hillside Kórház gyermek-és ifjúsági pszichiátriai osztályának vezetője szerint semmi ok a pánikra. Bármi okozhatta a kockázatemelkedést, aminek esetleg semmi köze nincs a tablettákhoz, inkább az alapbetegséghez, amely miatt szükség volt a szedésükre. „Az alvás elsőként szenved zavart, ha valaki megbetegszik” – mutatott rá Fornari. Mint mondta, ezek a szerek biztonságosak és hatékonyak, ha orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzák a kezelési terv részeként. Senki se hagyja abba a szedésüket, ha szüksége van rá, de ügyeljen arra, hogy tartsa be az utasításokat. Más módszerek is rendelkezésre állnak az alvás javítására, például a délutáni szunyókálás elhagyása, a testmozgás, a koffeinmennyiség csökkentése és így tovább.

Bryan Bruno, a Lennox Hill Kórház pszichiátriai részlegének igazgatója azonban nem javasolta az altatók rendszeres alkalmazását. Veszélyessé válhatnak, ezért ideális esetben csak átmenetileg vagy rövid ideig használhatók. Hosszabb távon fennáll például a függőség kialakulásának veszélye.