Arany János balladáit adaptálják? A Varjúdombi mesékből merítenek? Vászonra viszik Kőműves Kelemen és Kelemenné ingatlanvállalkozását, vagy a Kékszakállú házaspár történeteit? Mindegyik testhezálló feladat. Helyszínt bőven találunk, így végre Tim Burton megüzenheti a világnak, hogy legfőbb exportcikkünk a balladai homály, a népmesei csavar és a székely furfang.

Hegyestű

Baljós természet a Káli-medencében

A Karácsonyi lidércnyomás, az Álmosvölgy legendája, a Halott menyasszony és az Alíz Csodaországban erdeiben és tisztásaiban közös díszletelem a látványosan kiugró tereptárgy, ami uralja a környéket: vészjóslóan kopasz fa, régi rom, vagy szabályos formát alkotó természeti képződmény. Elcsépelhetetlen történetmesélői elem, mint a szikla, amiből Arthur király kirántja az Excaliburt, az almafa a Hesperidák kertjében, amiről Heraklész szakít gyümölcsöt, illetve a lakitelki bodzabokor, ahol Lezsák Sándor a homlokára csapott.

Olyan díszletet keresünk, ahol a tomboló természeti erők bevonásával elmondhatjuk, hogy a főhős

1. hatalma teljében áll, dühöng, átkozódik, bosszút esküszik;
2. megcsömörlött a rutintól, utat keres vagy akár a hatalmát is elveszítette, és a világ peremén vegetál;
3. egyszerűen természetközeli szereplő, a natura ura és fia/lánya, aki képes parancsolni a szeleknek, mennydörgésnek és a sirokkónak is… Vagy legalábbis bírja támogatásukat.

Mondhatnánk a költő a tájba vetíti lélekállapotát.

A terepszemle a Balatonnál jár sikerrel. Hegyestű, Zánkától északra tökéletes lesz. A több mint 300 méter magas bazaltorom őrzi a Káli-medence kapuját. Forgathatunk fent, ha szeretnénk megmutatni a békés tájképet, háttérben a csillogó Magyar Tengerrel (nem szeretnénk) avagy lent.

Lentről felfele forgatunk, eldőlt. Könnyebben tudjuk innen, békaperspektívából közvetíteni a főhősről a fenti három üzenetet, amint a magasban szónokol, már-már a zuhanással kacérkodva, vagy átkozódik, vagy csak mereng, mint Jack, a Tökkirály a Karácsonyi lidércnyomásban.

További kötelező kellékek: fakó holdfény, felhős égbolt, a forgatókönyv végső állapotának megfelelően cikázó villámok, zuhogó eső.

Vulkánkitörések nyomán alakultak ki a mai bazaltoszlopok a több millió évvel ezelőtt lejátszódó földtörténeti apokalipszisben. A geológusok nagy örömmel írják le Hegyestű fantasztikus történetét, de az egyszerű halandók a szakkifejezések fölött átsiklanak, és gyermeki izgalommal képzelegnek elsüllyedő hegyekről, felrobbanó vulkánkúpokról és vízbeömlő lávafolyamokról. Emberi kéz is koptatta a Hegyestetőt, az északi oldalon bánya működött. A csákányok barbár módon hasítottak bele a természetes képződménybe, de megvan ennek is a maga előnye: látható a vulkán belső része, sokat tanulhatunk belőle.

Építmény a város felett

Ebben igazán nem szenvedünk hiányt, ki is használjuk. Rengeteg jelenetben támad szükségünk rá, például itt rejtőzhet el a történet szerethető torzszülötte, mint Ollókezű Edward. A végső pofozkodás is színpadra állítható, lásd Ichabod Crane vs. Hesseni Mészáros (Fejnélküli Lovas), vagy Alíz vs. Gruffacsór, a sárkánygyík. Tetőterében lakhat a vérszomjas antihős Sweeney Todd, a Fleet utcai gyilkos borbély.

Lehet kastély, malom, várrom – minden, ami a 19. században oly népszerű gót újjászületésnek és rémregényeknek megfelelt.

Diósgyősi vár

Egy közepes méretű dombon meredezik maradéka, a fődémon a film végén látványosat zuhanhat a Rondellából. Zuhanás előtt a csigalépcsőn küzdhetnek az ellenfelek.

A várat Lajos király hagyta ránk (ő egy időben volt Első, Nagy és Anjou). A sötét XIV. században, amikor a pestis és a túlnépesedés gyötörte Európát, a talján kalmárok szemérmetlenül megemelték a pizza árát, de ennek a mi Lajosunk vetett véget a tökipompos piacra dobásával és a turini békével, amit itt írtak alá. Nem teljesen világos, hogy miért hívják turini békének, arról nem is beszélve, hogy a velencei háborút zárta le. De a földrajzi anomáliák okozta fájdalmat elhalványítja a mohácsi vész felett érzett gyász. Miután II. Lajos a Csele-patakba fulladt,  Diósgyőr falai hősiesen álltak ellen a török baklava-vetőknek, mire a janicsárok a pesti nagykörút mentén támadtak és támadnak azóta is.

Az utókor méltatlanul bánt vele, de ma rengeteg nyári programnak ad otthont. Vidéki, hagyományőrző, folk és történelmi mulatozás helyszíne. Igen vidám rendezvények a jó levegőn, igazi családi program. A gyerekelemek alaposan lemerülnek füvön hempergésben, lépcsőn rohanásban és szájtátott csodálkozásban, amikor a helyiek reneszánsz jelmezben múltidéznek. (Június elején rendezik például a Borsodi Fonó fesztivált, ha a Bükkben kirándulnak, látogassák meg.)

Sacelláry kastély

A békésebb jelenetekhez a budafoki kastélyt foglaljuk le. Még tornya is van, ablaka meleg borostyánszín fényt áraszt az éjszakai jelenetben. A gesztenyefák lombjai közül teleobjektívvel meglessük a távolba vágyakozó alkotót – ez lehet Jack, a Tökkirály (Karácsonyi lidércnyomás), illetve Edward – amint toronyszobájában elmerül gondolataiban, szomorkodásában vagy munkájában.

Hogyan kerülnek ide a gesztenyefák? Irén, az Isztambulból áttelepült Sacelláryék feszes fenekű lánya szenvedélyesen kedvelte a gesztenyét mind természetes élő állapotában, mind épületornamentikaként, mind tejszínhabbal. Ezért férje, a pezsgős Törley József, aki pedig feleségét kedvelte szenvedélyesen természetes élő állapotában és tejszínhabbal, igyekezett a kedvében járni. Teleültette vadgesztenyefákkal a kertet még saját kastélyának megépítése előtt, amit egyébként a szomszédban találunk.

Festetics-kastély

Keszthelyi barokk. Ha épületbelsőt keresünk, a Sacelláry is remek helyszín, különösen Róth Miksa szecessziós ólomüvegeivel, de Burton meséihez jobban illik a keszthelyi Festetics-kastély könyvtárszobája.

Faburkolat, tágas belső és hatalmas ablakok – ahogy az egy barokk palotától el is várható. Ugyan az aranyfüstös építészeti stílus túlburjánzó csigavonalaival nem a darkos Burton világa, de nem szabad megijedni, nem térít el a helyszínválasztás a műfaji következetességtől. Alulexponált képeket készítünk, ahol a sokágú gyertyatartók csak mély sárga foltokban világítják meg a szereplőket, a holdfény – kötelező kellék – erőteljes fénypászmákat vet a franciaablakokon keresztül.

Nem csak azért választjuk a könyvtárat, mert megfelel szórakoztatóipari paramétereinknek, hanem mert tisztelegni szeretnénk Festetics György előtt. Édesapja, Kristóf kezdte meg a kastély építését még a 18. század közepén, amit György 1799-1801 között újabb szárnnyal egészített ki, benne a Helikon magánkönyvtárral. 90 ezres gyűjteménye méltó a felvilágosodást Magyarországra elhozó testőr-nemesekhez. A könyvtárban a könyveken túl találunk egy 200 éves földgömböt és hársfából faragott csillárt is.

Az utóbbi helyszín mellett szól még a keszthelyi Korzó Café, ami nyári melegben fagyival, jegeskávéval enyhíti a meggyötört producerek testét. A kávét tálcán hozzák pohár vízzel, olyan is előfordult, hogy a fekete egy öblös csészébe került, és a tejet külön kaptuk. Kávés hagyományőrzésből jeles.

Megvolt a csatajelenet, a romantikus képsor, a természetben borzongás. Amit viszont még nem oldottunk meg, az a gyerekvilág. Ismerjük a Nagy Halból és a Charlie és a csokigyárból is. Színes-mázas, túlzó.

Sugar!

Tarkabarka a Paulay Ede utcában. Nincs mit hozzátennünk a díszlethez. Mint egy megelevenedett rajzfilm, vagy Andersen-mesekönyv illusztrációja, olyan színes. Természetellenesen élénk piros, kék, sárga teasütemények, árpádsávos sétapálca nyalókák, amit a Tom és Jerryben láttunk, habos sütik, csokis sütik, sütibe csomagolt sütik. Habok és szivárványos cukorszóratok.

A fényviszonyok is kiválóak, hiszen a színorgiát legjobban a vakítóan fehér falak és a túlvilágított belső emeli ki. Ezért inkább a szereplőválogatás és jelmeztervezés viseli a felelősséget. Mindenképpen találnunk kell néhány karakteres gyerekszereplőt, köztünk legalább egy kövér, erőszakos kölyköt, lehetőleg kék-fehér csíkos pólóban.

A Paulay Ede utcában a Két Szerecsen bisztró mellé költözött amerikai képregény és édességvilág merész importőre Horváth Eszter, aki vakmerő kivétel a magyar tradíciókat féltékenyen és joggal őrző cukrászok körében. Nem is igazán cukrász, legalábbis nagyon nem szeretne azonosulni azzal a gályarabsággal, amit nagyszülei szenvedtek el a szakmában. Vendéglátó iparosként diplomázott, de sikeresen távol tartotta magát a szakmától éveken át, mint stylist. A vér szava azonban, ugye… Idén lesz 3 éves a Sugar!, a napokban pedig új csodasütikkel lepnek meg minket - mindezt képregényes tálalásban.

Budapest belvárosában járunk, úgyhogy könnyen talál a stáb magának időtöltést a környéken. Ha könnyebb a forgatási nap, akkor elvisel a stáb egy kis alkoholból felszabaduló tompaságot a fejében. Ha kemény, akkor viszont szüksége van rá. A másodasszisztens és a gyártási osztály húzzon bele a délelőtti műszakba, és így időt szakíthat egy esti látogatásra a Boutiq Bárban (csak 18 órától nyit).

Remélhetőleg Nagy Zoltán, a tulajdonos-mixer is jelen lesz. Ízig-vérig házigazda, szereti kiismerni a vendégeit azért, hogy kikeverje a tökéletesen személyre szabott koktélt. Aprólékos mint egy tudós, nem mindegy, hogy rázva vagy keverve, de az sem, hogy elementáris erővel rázva, vagy csak amolyan városi puhány módjára reszketve. Kóstoljuk meg, kiderül, nem kell mesterembernek lennünk ahhoz, hogy érezzük az összetett ízeket. Csak ahhoz, hogy kikeverjük őket.

Zoli újra kiadta a magyar koktéltörténelem első könyvét. Misszionárius a hazai bár-kultúrának, ha akad egy kis ideje, szívesen mesél a mixer-barbarizmusról, a vödörnyi mojito koktélokról két szívószállal, és a tanfolyamok felszínességéről.

Ha nem koktélra vágyunk, csak kényelmes lebzselésre, akkor a Hajós utcában a Balettcipő a mi esetünk. A magyar sztárokra áhítozó frusztrált hollywoodi színészek itt megismerkedhetnek Charlie-val, vagy a környező színházakból érkező művészekkel, akik sör és kávé fölött beszélik át a magyar kulturkampfot.