
„A magyar reformok érintetlenül hagyták az egészségügy alapvető struktúráját, megmaradt a háziorvos–járóbeteg-szakrendelés–kórház felosztás, a futottak még kategóriában pedig a rehabilitáció, a krónikus ápolás” - mondja Tótth Árpád orvos.
A kórházmenedzser hozzáteszi: „Nyolc évvel ezelőtt, egy dániai tanulmányúton döbbentem rá, hogy a világ már másként gondolkodik az egészségügyi szolgáltatásokról, mint mi. Dániában viszont rájöttek, hogy kétféle ellátóhely van: lakosságközeli és centralizált. Errefelé a helyi önkormányzatokat negyven éve felszámolták, csak kistérségek vannak, amelyek felelnek a lakosság alapvető egészségügyi ellátásáért, és igénybevétel-arányosan fizetnek a régióknak a hozzájuk küldött, kórházi ellátásra szoruló betegekért. Itt, Norvégiában a gyakorlatban ismerhetem meg a korszerű egészségügy-szervezést, és nem egy város, hanem egy kétezer kilométer kiterjedésű régió félmillió lakosa az egészségügyi ellátásának megszervezésében vehetek részt.”
Az orvos-kórházmenedzser készült interjút az e heti HVG-ben olvashatják.