Régóta úgy tartják, a dió jót tesz a szívnek. Az új kutatás a legnagyobb léptékű vizsgálat, amely a diófogyasztás és a betegségek, valamint a halálozás összefüggéseit tanulmányozta.

A kutatók mintegy 119 ezer férfit és nőt követtek, és azt állapították meg, hogy akik nagyjából naponta ettek diót, azok 20 százalékkal kisebb eséllyel haláloztak el a vizsgált időszakban, mint akik sosem fogyasztottak. A tanulmány a New England Journal of Medicine című tudományos lap csütörtöki számában jelent meg.

Két korábbi kutatás adatait vizsgálták meg a tudósok, mindkettő az 1980-as években kezdődött, és 76 464 ápolónőt, illetve 42 498 férfi egészségügyi dolgozót követett nyomon. A résztvevők 2-4 évente kérdőívet töltöttek ki, amely rákérdezett az étkezési szokásaikra és az életmódjukra, többek közt arra is, milyen gyakran fogyasztottak egy adag, azaz 28 gramm diót.

Azok a résztvevők, akik gyakran ettek diót, egészségesebbek voltak. Többet mozogtak, kevesebb volt köztük a dohányos, és egyebek mellett vékonyabbak is voltak. A szívbetegség okozta halál kockázata 29 százalékkal, a rákos halálozás kockázata 11 százalékkal csökkent azoknál, akik hetente hétszer vagy többször ettek diót - azokhoz képest, akik sosem fogyasztottak a csonthéjas magból.

Más tényezőket is figyelembe vettek, hogy kiküszöböljék a jó hatások egyéb magyarázatát. Külön vizsgálták például a dohányosok és nem dohányosok, a sokat és keveset mozgók, a cukorbetegek és a nem cukorbetegek adatait, és így is igazolták a diófogyasztás előnyös hatásait.

A kutatás a mogyoró, a pisztácia, a mandula és a többi, fán termő csonthéjas jótékony hatásait is kimutatta. Azt nem vizsgálták, hogy nyersen vagy pirítva, sózva fogyasztották-e a magvakat. Ráadásul az is kiderült, hogy ellentétben a közkeletű felfogással, amely szerint a dió hizlal, a rendszeres dióevők karcsúak maradtak - tette hozzá Ying Bao, a bostoni Bringham-kórház orvosa, a kutatás vezetője.

A kutatók nem tudják, hogyan védik a diófélék az egészséget. Korábbi kutatások szerint lehetséges, hogy telítetlen zsírsavaik, ásványaik vagy más tápanyagaik csökkentik a koleszterinszintet és a gyulladást, illetve enyhítenek egyéb problémákat is.

A megfigyelésen alapuló kutatások nem bizonyítják az okokat és a következményeket, csak a lehetséges összefüggésekre utalnak. Az étrend tanulmányozása azért különösen nagy kihívás, mert nehéz elkülöníteni egymástól az egyes élelmiszerek hatásait.

Robert Eckel, a Coloradói Egyetem kardiológusa szerint lehet, hogy akik több diót fogyasztanak, azok például a salátájukra szórják a magvakat, és a kedvező hatások némelyike a zöld leveleknek tulajdonítható. Ralph Sacco, a Miami Egyetem neurológusa pedig úgy vélte, aki dióféléket rágcsál, az kevesebbet burgonyachipset fogyaszt, tehát a kedvező hatás abból is származhat, hogy kevesebb egészségtelen étel kerül az asztalára.