Extrém hőség és a csapadék szinte teljes hiánya okozott katasztrófát a XVI. századi Közép-Európában – írja a Spiegel a berni egyetem tanulmányára hivatkozva. Az ominózus jelenségről több mint 300 korabeli krónika és egyéb, például templomi feljegyzés emlékezik meg, egyöntetűen a korszak egyik legkeményebb megpróbáltatásának nevezve a termés mellett embert és állatot is kikezdő időszakot.

A levegő felforrósodásának köszönhetően 1540-ben a megszokottnál háromszor hosszabb ideig volt 30 fok feletti hőmérséklet a közép-európai országokban. Az 1540-es olasz tél a feljegyzések szerint a júliusihoz hasonló középhőmérséklettel, mindennemű csapadék nélkül köszöntött be, ugyanezen időben pedig a Rajna és Szajna olyan szintre apadt, hogy egyes szakaszaikon gyalog át lehetett rajtuk gázolni. A kutatók eddig 2003-at ismerték el az eddigi legforróbb dokumentált évnek, ám a felfedezés óta 1540 birtokolja az ijesztő címet.