Az Ön cégével is megtörténhet
A jogszabályoknak való megfelelés alapvető fontosságú a gazdálkodó szervezetek számára, azonban legalább ugyanilyen prioritású a más követelményeknek való egyidejű megfelelés biztosítása is, ezáltal összehangolt belső szabályszerű működésre van szükség, az elvárásoknak, illetve azok egymásra gyakorolt kölcsönhatásának figyelembevételével.
A gazdasági szervezetek egyik legnehezebb feladata a megfelelőség elérése, mint a tisztességes versenyelőny, a kiemelkedő piaci pozíció és a nyereség növelésének egyik eszköze, ezért meg kell találni azokat a megoldásokat, ahol a jogszerű folyamatok kialakításán keresztül megvalósulhat a reputáció növelése. Ez a kényszerhelyzet pedig egyre határozottabb az Európai Unió 2019/1937 Irányelve, az egyre erősödő gazdasági verseny, valamint a szignifikánsan növekvő, regisztrált gazdasági bűncselekmények miatt is. A valódi megoldást egy cégspecifikus compliance rendszer kialakítása és működtetése nyújthatja, mivel ez hosszú távra tervezett, folyamatosan ellenőrzött működést és nem részmegoldásokat ad. Ez garantálja egyrészről azt, hogy a folyamatosan változó jogi és gazdasági környezet helyzetét lekövesse a szervezet, másrészről egy jól kialakított és bevezetett compliance rendszer független a menedzsmenttől, tehát bármilyen, például a tulajdonosok vagy a menedzsment körében bekövetkezett változás sem lesz (nem lehet) kihatással arra, hogy továbbra is jogkövető maradjon a szervezet.
Vállalati visszaélések kezelése - mit még, mit ne?
A gazdasági szervezeteknek, a joggal való visszaélések visszaszorításában egyre felelősségteljesebb szerepük van, tekintettel a pertakarékosság megjelenésére és a vállalati visszaélések látens jellegére. Az új Panasztörvény, belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére vonatkozó szabályai lehetőséget adnak a jogellenes cselekmény, mulasztás vagy bármilyen visszaélésre vonatkozó információ bejelentésére.
A magyarországi bűnözések 60-70%-a vagyon elleni bűncselekmény: lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen és hanyag kezelés, vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (rablás, kifosztás, zsarolás vagy önbíráskodás), de ki kell emelni, az alapvetően a gazdasági érdekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket is, mint a költségvetési csalás, az ehhez kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, a pénzmosás, a csődbűncselekmény, az üzleti titok megsértése, továbbá egyéb bűncselekményeket, mint a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, szexuális kényszerítés, zaklatás, a rágalmazás vagy a becsületsértés. Mindezek megjelenhetnek a szervezeti működésben.
A visszaélést bejelentőket védelem illeti meg, a bejelentések nem csak a szervezet terhére történhetnek, felhívhatja a figyelmet olyan helyzetekre is, amely a szervezet javát szolgálja. A bejelentés belső kivizsgálása (internal investigation) során a szervezetnek értékelnie kell a bejelentett, már bekövetkezett vagy feltételezett visszaéléseket és meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. A vállalatokon belül elkövetett visszaélések kivizsgálása kapcsán fontos megjegyezni, hogy feltehetően több bűncselekmény nem jut a hatóságok tudomására, mert a nyilvánosságra kerülés hírnév vesztéssel, üzleti partnerek és ügyfelek bizalomvesztésével járhat, nem beszélve az eljárások jelentős költség- és időráfordításáról sem. Amennyiben a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
Preventív eszközök
A compliance keretrendszer elsődleges célja a visszaélések bekövetkezésének megakadályozása, amelyhez a firm-wide approach rendezőelveket egyes ISO rendszerszabványok is megemlítenek. Alapvetően arra van szükség, hogy minél inkább csökkentsük a joggal való visszaélésekből származó, felderített és fel nem derített következmények számát, ezáltal minimalizálható az internal investigation lefolytatásának szükségessége. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az is, hogy a compliance folyamatok működőképesek legyenek: lehet, hogy nem csak és kizárólag a szankciók és a fenyegetettség hozhat eredményt, hanem az is, ha egyszerűen olyan belső terelő szabályrendszert alakít ki a szervezet, amely a „megfelelő” működési mederbe tereli az érdekelt feleket.
Nem csak a compliance szemlélet, hanem a pertakarékossági intézkedések, a gazdasági mediáció elterjedése is, hosszú távon előmozdít egy tudatosabb vállalati működést a jogszerűség állandó biztosításának igényével és a jogkövetkezmények felelősségteljesebb fókuszával a vállalati folyamatok működtetése során. Ez a korábbinál nagyobb elvárást és felelősségteljesebb működést követel meg a vállalkozásoktól, hiszen mintegy, támogatva a jelenlegi bírói gyakorlat csökkenését, az ügyek limitált bíróságra kerülését, a szervezetnek fel kell tudnia állítania a saját „belső bíróságát” és információs csatornáit ahhoz, hogy idő előtt kiszűrje a jogsértő magatartást, a nem megfelelő gyakorlatokat, feltárja azokat a potenciális kockázatokat, illetve a már megtörtént eseteket, amelyek kezelésével biztosítható a jogszerű, etikus, szakmailag és egyéb teljesíthető elvárásokhoz illeszkedő üzleti sikeresség.
