Tetszett a cikk?

Az Európai Unió megújulóenergia-terveiben továbbra is kitüntetett szerepe van az energetikai célú biomasszának, amely az energiafüggetlenség eléréséhez is hatékony eszköz.

Az idén is kitárja kapuit az Erőművek Éjszakája programsorozat keretében az ALTEO által 2016 óta üzemeltetett nagykőrösi biogázüzem október végén: az érdeklődők közelről is szemügyre vehetik az évente 50-60 ezer tonna mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot, mellékterméket, illetve lejárt szavatosságú élelmiszert feldolgozni képes létesítmény működését. Az 1200, illetve 800 kW-os gázmotorokkal Nagykőrösön előállított villamosenergiát a hazai rendszerbe csatornázzák be; a biogáz azonban a települések melegvizes fűtésére is tökéletesen alkalmas, hiszen ehhez az alapanyag, a kommunális hulladék – gyakorlatilag kifogyhatatlanul – áll rendelkezésre helyben.

A megoldás lokális és decentralizált jellege – azon túl persze, hogy a biomassza energetikai hasznosítása nagyjából CO2-semleges – eléggé meghatározó abban, hogy az EU komoly szerepet szánt a bioenergiának a 2030-ra és azt követően kitűzött megújulóenergia-célkitűzései elérésében. Ez teljesen reális forgatókönyv annak fényében, hogy az unió megújulóenergia-ellátása már jelenleg is 60 százalékban az energetikai célú biomasszára épül.

Az elmúlt évek energiakrízise és az Ukrajnában zajló háború még vonzóbbá tette a bioenergia azon vonását, hogy erőteljesen képes hozzájárulni az energiabiztonsághoz: a kereslet zömét – az EU-ban például 2016-ban 96 százalékát – hazai eredetű alapanyagok elégítik ki. Az, hogy ezek újra- és újratermelődnek, gyakorlatilag korlátlanul elérhetők, nagyon komoly szempont lehet különösen egy olyan ország esetében, amely energiaszükségletének mintegy 70 százalékát külső forrásokból fedezi.

A potenciált jól szemlélteti, hogy a Magyarországon évente képződő biomassza energiatartalma lényegesen magasabb, mint az ország energiafelhasználása ugyanebben az időtartamban. A legnagyobb mennyiség a kommunális hulladékból származik, éves szinten 25-30 millió tonna. Ezt követi az erdőgazdálkodás (3-4 millió tonna), a növénytermesztés (4-4,5 millió tonna), az állattenyésztés (1,8- 2,3 millió tonna),végül az élelmiszeripar (150-200 ezer tonna) hozzájárulása.

Mivel kevés olyan üzem működik idehaza, amilyen a nagykőrösi, az ország biogázüzemkapacitása kifejezetten alacsonynak számít. Az említett energetikai szempontok mellett ez azért sem szerencsés, mert a biomasszából előállított biogáznak a települési hulladékok esetében óriási a jelentősége. Különösen nálunk, ahol még mindig a kelleténél jóval több szemét köt ki a lerakókban. Fontos szempont az is, hogy a biogáz lényegesen hatékonyabb és környezetkímélőbb eljárás, mint a hulladék energiává alakítására egyelőre inkább jellemző égetés.

Az alternatív, megújuló és kimeríthetetlen energiaforrások terén jelentős kompetenciákkal rendelkező ALTEO saját portfóliójában és hazai energiagazdálkodás egészében is megkerülhetetlennek tartja a hulladékalapú energiatermelést. A vállalat a legjobb kimenetelnek azt tartja, ha a kidobásra ítélt hulladék a lerakók helyett energiaként születik újjá, ami egyszerre jó a környezetnek és a gazdaságnak, miközben ezáltal jelentősen mérsékelhető az ország energiafüggősége.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat:  (link)