Renoir a Szépművészetiben: Már több mint ötvenezren csodálták meg a francia mester remekműveit

„Én azt szeretem a művészetben, ha érezteti az örökkévalóságot, anélkül hogy hirdetné” – mondta Pierre-Auguste Renoir, akinek műveivel első alkalommal találkozhat a magyar közönség átfogó, reprezentatív kiállításon a Szépművészeti tárlatán. A francia mester alakábrázolásait a középpontba állító, január elejéig látható, nagyszabású tárlat a festő mintegy hetven alkotását vonultatja fel. A párizsi Musée d’Orsay-vel és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben megvalósult kiállításra több mint húsz közgyűjteményből kölcsönzött műtárgyakat a Szépművészeti.

„Figurális festő vagyok” – hangoztatta Renoir, arra utalva, hogy mindig az embert állította művészetének középpontjába. Portréfestőként érzékenyen rögzítette az arcok rezdüléseit, a tekintetek ragyogását, a ruhák tündöklését. Életképein a szereplők közötti hétköznapi, kedélyes interakciókat, a modern élet új jelenségeit örökítette meg. Aktjain a női test szépségét, a bőr selymes ragyogását ünnepelte. Képeit barátok, festőtársak, műkedvelők, családtagok népesítik be, akik így egy élettel teli, gondtalan, harmonikus világ részévé válnak. Bár Renoirt az egyik leghíresebb impresszionista festőként tartják számon, hat évtizedet felölelő, az 1860-as évek elejétől egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig kibontakozó, gazdag és sokszínű életművének jelentős része nem szorítható be e mozgalom keretei közé. Kezdő művészként egyike volt az új – a pillanatnyi benyomások, változó fény- és színhatások rögzítésére irányuló, a festői spontaneitást hirdető – stílus megteremtőinek, de 1881-es, sorsdöntő olaszországi útját követően azonban elfordult az impresszionizmus megközelítésétől és célkitűzéseitől. A szilárdabb, állandóbb kifejezési formát kereső festő nagy elődeihez fordult útmutatásért, évtizedeken át intenzív párbeszédet folytatott példaképeivel, új, modern hagyományt teremtve. Renoir még élete végén, a 20. század első évtizedeiben is kísérletező és megújulásra képes alkotó tudott maradni, aki páratlan festőiségével, lenyűgöző termékenységével, példaértékű kitartásával a következő generáció nagy alakjait, Pablo Picassót és Henri Matisse-t is inspirálta.

A tárlaton rajzok, grafikák, szobrok mellett mintegy negyven festményt láthat a közönség, köztük olyan főműveket, mint például A hinta, a Vidéki tánc vagy a Claude Renoir bohócjelmezben című alkotások.

Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat:  (link)