A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
Nincs különbség egyéni vagy csoportos kirekesztés között, minden közösségből való kizárás a társadalmi normákról is árulkodik. Milyen érzelmeket élnek át a kirekesztettek, és hogyan lehet ezekkel megküzdeni? Miért van (e téren is) nagyobb felelőssége a politikusoknak? És hogyan működik a társadalmi lelkiismeret?
Mi lenne, ha azt mondanám, létezik az igazi? Lehet, hogy egyedül vagy, lehet, hogy fásult kapcsolatban élsz, de a lelked mélyén még hiszel abban, hogy rád is vár valahol valaki. Vele már az első találkozásnál úgy érzed, mintha villám csapott volna beléd. Mintha találkoztatok volna már egy másik életben. Ha a végsőkön túl is kitartasz, akkor elérheted, ami keveseknek sikerül: újra egyesülhetsz a lelked másik felével, az ikerlángoddal.
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Van-e különbség a „hagyományos” és a klímaszorongás között? Miért rossz módszer negatív hírekkel riogatni? Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
A bőség zavara gyakran megbénítja vagy felületes kapcsolódáshoz szoktatja azokat, akik online keresnek társat, de számos más oka is van, hogy sokan vannak egyedül manapság. Miért érezzük úgy, hogy a nagyobb merítésből sem találunk megfelelőt? És hogy kéne ismerkedni, hogy tartós párkapcsolatot találjunk?
A pénzügyi döntéseinket nem pusztán a logika, hanem az érzelmek, különféle mentális csapdák és társadalmi hatások is alakítják. A felelőtlen költekezést ezért csak stabil önismerettel és tudatossággal tudjuk elkerülni, különösen olyan időszakokban, amikor még az állam is fogyasztásra ösztönöz. Mit kell tudni a csoportnyomás hatásáról? Miért veszélyes a mentális könyvelés? És mi fán terem a hedonikus adaptáció?
Ha munkáról van szó, valamiért természetesnek vesszük a jutalmazás-büntetés alapú motivációs eszközöket, miközben ezek csak szűk határok között működnek. Annál többet ártanak viszont a kreatív, koncepcionális képességeknek, amelyek a jövőbeli fejlődés zálogai. Ideje figyelembe venni egy harmadik motiváló tényezőt: az ember mélységes vágyát arra, hogy kezébe vegye a saját sorsa irányítását.
Bolti reklamáció, munkahelyi viták, párkapcsolati konfliktusok? Életünk minden területén döntő, hogyan kommunikálunk. Azaz valójában az a fő kérdés, fejlesztjük-e a személyiségünket.
Hogyan egyeztetjük össze az egyéni vágyainkat egy elkötelezett párkapcsolatban, a rövid és hosszú távú céljainkat, amelyek esetleg különbözhetnek a partnerünkétől, hogy mindkettőnk számára biztosítva legyen az egyéni fejlődés és közben egymás felé közeledjünk?
Ne mondjuk, kérdezzük! Egyebek mellett ez is szerepel Steven Bartlett világhírű befektetési és marketingszakember alapelvei között, amelyeket Egy CEO naplója – A munka és a magánélet 33 törvénye címmel publikált. Az üzletemberként és podcast-házigazdaként is sikeres vállalkozó gondolatai hasznosak lehetnek azoknak is, akik önmagukon akarnak változtatni, és akik az üzleti életben szeretnének jobban boldogulni – a kettőt sokszor nem is lehet elválasztani.
Mi történik érzelmi szinten a gyermekünkben, ha túl bizalmas viszonyt alakítunk ki vele? Hogyan változik meg a kapcsolatunk, ha túl szoros, nem a korának megfelelő érzelmi kapcsolódás jön létre, és ártunk-e vagy használunk azzal, ha mindent „őszintén”, már-már túl őszintén megosztunk vele?
Csak másokkal megosztva, másoktól segítséget kérve lehet sikeresen feldolgozni egy sérült vagy gyógyíthatatlanul beteg gyermek nevelésével járó lelki terheket. Milyen kusza és nyomasztó érzelmek gyötrik az érintett szülőket? Hogyan veszíthetik el annyira a reményt, hogy akár az öngyilkosság gondolata is felmerül bennük? Milyen stratégiával találhatnak kiutat a kétségbeesett helyzetükből?
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta örömök kompenzálják, ráadásul a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
Nyílt kommunikáció és kompromisszumkészség nélkül könnyen csalódhatunk Valentin-napi várakozásainkban. Hogyan használhatják ezt az ünnepet a stabil párkapcsolatban élők a kötődés erősítésére? Milyen kérdéseket tegyenek fel maguknak és a partnerüknek, ha fejlődni akarnak? És mi a teendő, ha a két félnek nagyon eltérő elképzeléseik, vágyaik vannak Valentin-nappal kapcsolatban?
Mindnyájan úgy indulunk bele a közös kalandba, hogy elképzeléseink vannak arról, hogyan is kellene működnie, minek is kellene történnie ahhoz, hogy minél boldogabbnak érezzük magunkat. A gond csak az, hogy általában a partner máshogy képzeli a párkapcsolatot és benne a saját boldogságát.
Hogyan egyeztetjük össze az egyéni vágyainkat egy elkötelezett párkapcsolatban, a rövid és hosszú távú céljainkat, amelyek esetleg különbözhetnek a partnerünkétől, hogy mindkettőnk számára biztosítva legyen az egyéni fejlődés és közben egymás felé közeledjünk?
Amiben nem vagyunk biztosak, hogy szükségünk van rá, arra biztosan nincs szükségünk. Ez az egyik alapszabálya a manapság egyre népszerűbb „belső ökológia” mozgalomnak. De hogyan kezdjünk a rendrakáshoz? Kívülről vagy belülről induljunk? Mi legyen azokkal a tárgyakkal, amelyekhez emlékek, érzelmek fűznek?
A magyarul nemrég megjelent Mindfulness-kalauz című könyv szerzőjével többek között az érzések megfigyeléséről, a negatív gondolatok hasznáról, minduntalan visszatérő depressziójáról és arról is beszélgettünk, hogy miért ijesztőbb számára Madonna, mint Donald Trump.
Fiatalodhatunk, gyógyulhatunk vagy épp sportolhatunk is „fejben”, ha megfelelően áthangoljuk a tudatunkat – állítja egy amerikai pszichológiaprofesszor. Mit jelent a test-elme egysége? Milyen hatása lehet a szervezetünkre a tudatos jelenlét? És miért lett vékonyabb a szobalányok dereka a felmosástól?
Belénk kódolt párkeresési vágyunk, hogy megtaláljuk a másik felünket. De mire is kell nekünk a másik? Ha felfedezzük a teljességet önmagunkban, nem lesz szükségünk arra, hogy netán ártó módon kapcsolódjunk, hogy kihasználjuk egymást.