Ha munkáról van szó, valamiért természetesnek vesszük a jutalmazás-büntetés alapú motivációs eszközöket, miközben ezek csak szűk határok között működnek. Annál többet ártanak viszont a kreatív, koncepcionális képességeknek, amelyek a jövőbeli fejlődés zálogai. Ideje figyelembe venni egy harmadik motiváló tényezőt: az ember mélységes vágyát arra, hogy kezébe vegye a saját sorsa irányítását.
Minden évben 1300 végzős diák diplomázik a Rochester Egyetemen, és lép ki – tanáraik és szüleik kedvelt szavajárásával élve – a való világba. Edward Deci, Richard Ryan és Christopher Niemiec pszichológusok elhatározták, hogy kifaggatják a végzősöket életcéljaikról, majd karrierjük elején újra elbeszélgetnek velük, hogy lássák, hogyan boldogulnak. Igen sok társadalomtudományi kutatás egyetemi hallgatók bevonásával készül, ám a diákokat csak nagyon ritkán követik nyomon azután is, hogy átvették a diplomájukat, és elhagyták az alma matert. A kutatók ez esetben feltétlenül meg akarták vizsgálni az egyetem utáni időszakot is, hiszen ez egy kulcsfontosságú fejlődési periódus, amely során kialakul az ember felnőtt identitása és élete. A diákok egy része – Deciék terminológiája szerint – külső törekvéseket említett: gazdagságot, hírnevet. Ez az, amit profitorientált célkitűzésnek nevezhetünk. Mások belső törekvéseket fogalmaztak meg: segíteni másoknak jobbá tenni az életüket, tanulni és fejlődni. Ezek lennének a célorientált célkitűzések.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
