Így leszünk kevésbé stresszes bevándorlók

6 perc

2025.04.03. 15:58

Bár a kivándorlás problémáit mindenki máshogy éli meg, tudatosan érdemes készülni azokra a mentális kihívásokra, amelyekkel óhatatlanul szembesül az, aki idegen országban kezd új életet. Milyen kultúrsokk és többletstressz éri a kivándorlókat? Miért kell energiát fektetni a mikrokapcsolatokba? És az új helyen milyen pszichés előnyök kompenzálhatják a magány és a szorongás nyomasztó érzéseit?

Az elmúlt másfél évtizedben nagyjából annyian hagyták el Magyarországot, mint Debrecen és Szeged lakossága együttvéve: kicsit több mint 365 ezren. Legalábbis a KSH számítása szerint – könnyen lehet, hogy a valós szám ennél is magasabb. Az Orbán-kormányok alatti kivándorlás az első csúcsot 2015-ben érte el, majd némi – nem utolsósorban a Covidnak is köszönhető – visszaesés után ismét minden évben egyre többen választanak lakóhelyet a határokon túl. 2024-ben várhatóan minden eddigi csúcs megdőlt, hiszen az előzetes adatok alapján több mint 40 ezren kezdtek tavaly új életet más országban, elsősorban Ausztriában.

A költözködés és a munkavállalás nemcsak azért lehet nehéz, mert különféle adminisztratív, anyagi és fizikai terheket ró a kivándorlókra, hanem azért is, mert nem kevés pszichés kihívást is tartogat számukra, amikkel korántsem mindenki számol indulás előtt. Pedig fontos lenne ezekre időben gondolni és készülni, hiszen a sikeres beilleszkedés – és/vagy a családi boldogság – is múlhat azon, hogy mennyire képes valaki megküzdeni a mentális terheléssel.

Extra stressz, extra erőfeszítés

Egy ilyen, meglehetősen komplex élethelyzetben mindenekelőtt számítani kell egy jelentősen megemelkedett stressz-szintre, már „alapjáraton”, a hétköznapokban is, hiszen rengeteg plusz teher hárul az új életet kezdőkre, különösen eleinte – hívja fel a figyelmet Hajdu Judit pszichológus, családterapeuta, aki hat éve él Skóciában, és a világ különféle tájaira „szakadt” magyarok a kliensei.

A rengeteg adminisztráción és papírmunkán túl fel kell készülni arra a sok odafigyeléssel, fáradtsággal, olykor bosszankodással járó körülményre, hogy semmi sem úgy működik, mint odahaza. Még ha van is munkahely és iskola a gyereknek, a legegyszerűbb dolgokon is gondolkodni kell. Például azon, hogy kell elintézni egy bevásárlást (és miért nincs mondjuk az otthon megszokott tejföl a boltokban), mit kell mondani az orvosnál vagy a patikában (ahol nem ismerjük a legalapvetőbb gyógyszereket sem), és egyáltalán hogyan működik ez az ország.

Magyarán: minden olyasmihez extra erőfeszítést kell tenni, ami egyébként otthon magától értetődő, és az ebből fakadó stressz és fáradtság nagyon rányomja a bélyegét a hétköznapokra – magyarázza a terapeuta. Nem véletlenül kell egy kiköltöző párnak erre külön is figyelnie, hiszen sokan azt hiszik, ha a másiknak baja van, durcás, sértődékeny, az máris valamilyen kapcsolati problémára utal, holott elképzelhető, hogy csak nehezen boldogul a ránehezedő nyomással.