Bár a kivándorlás problémáit mindenki máshogy éli meg, tudatosan érdemes készülni azokra a mentális kihívásokra, amelyekkel óhatatlanul szembesül az, aki idegen országban kezd új életet. Milyen kultúrsokk és többletstressz éri a kivándorlókat? Miért kell energiát fektetni a mikrokapcsolatokba? És az új helyen milyen pszichés előnyök kompenzálhatják a magány és a szorongás nyomasztó érzéseit?
Az elmúlt másfél évtizedben nagyjából annyian hagyták el Magyarországot, mint Debrecen és Szeged lakossága együttvéve: kicsit több mint 365 ezren. Legalábbis a KSH számítása szerint – könnyen lehet, hogy a valós szám ennél is magasabb. Az Orbán-kormányok alatti kivándorlás az első csúcsot 2015-ben érte el, majd némi – nem utolsósorban a Covidnak is köszönhető – visszaesés után ismét minden évben egyre többen választanak lakóhelyet a határokon túl. 2024-ben várhatóan minden eddigi csúcs megdőlt, hiszen az előzetes adatok alapján több mint 40 ezren kezdtek tavaly új életet más országban, elsősorban Ausztriában.
A költözködés és a munkavállalás nemcsak azért lehet nehéz, mert különféle adminisztratív, anyagi és fizikai terheket ró a kivándorlókra, hanem azért is, mert nem kevés pszichés kihívást is tartogat számukra, amikkel korántsem mindenki számol indulás előtt. Pedig fontos lenne ezekre időben gondolni és készülni, hiszen a sikeres beilleszkedés – és/vagy a családi boldogság – is múlhat azon, hogy mennyire képes valaki megküzdeni a mentális terheléssel.
Extra stressz, extra erőfeszítés
Egy ilyen, meglehetősen komplex élethelyzetben mindenekelőtt számítani kell egy jelentősen megemelkedett stressz-szintre, már „alapjáraton”, a hétköznapokban is, hiszen rengeteg plusz teher hárul az új életet kezdőkre, különösen eleinte – hívja fel a figyelmet Hajdu Judit pszichológus, családterapeuta, aki hat éve él Skóciában, és a világ különféle tájaira „szakadt” magyarok a kliensei.
A rengeteg adminisztráción és papírmunkán túl fel kell készülni arra a sok odafigyeléssel, fáradtsággal, olykor bosszankodással járó körülményre, hogy semmi sem úgy működik, mint odahaza. Még ha van is munkahely és iskola a gyereknek, a legegyszerűbb dolgokon is gondolkodni kell. Például azon, hogy kell elintézni egy bevásárlást (és miért nincs mondjuk az otthon megszokott tejföl a boltokban), mit kell mondani az orvosnál vagy a patikában (ahol nem ismerjük a legalapvetőbb gyógyszereket sem), és egyáltalán hogyan működik ez az ország.
Magyarán: minden olyasmihez extra erőfeszítést kell tenni, ami egyébként otthon magától értetődő, és az ebből fakadó stressz és fáradtság nagyon rányomja a bélyegét a hétköznapokra – magyarázza a terapeuta. Nem véletlenül kell egy kiköltöző párnak erre külön is figyelnie, hiszen sokan azt hiszik, ha a másiknak baja van, durcás, sértődékeny, az máris valamilyen kapcsolati problémára utal, holott elképzelhető, hogy csak nehezen boldogul a ránehezedő nyomással.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
