Azt mondják, hogy költsük el a pénzünket, de ez lélektanilag sem jó ötlet

6 perc

2025.03.06. 14:14

2025.03.06. 14:14

A pénzügyi döntéseinket nem pusztán a logika, hanem az érzelmek, különféle mentális csapdák és társadalmi hatások is alakítják. A felelőtlen költekezést ezért csak stabil önismerettel és tudatossággal tudjuk elkerülni, különösen olyan időszakokban, amikor még az állam is fogyasztásra ösztönöz. Mit kell tudni a csoportnyomás hatásáról? Miért veszélyes a mentális könyvelés? És mi fán terem a hedonikus adaptáció?

Hónapok óta azt hallani, hogy az állampapírok kamataiból „pénzeső” hullik a magyarokra, közben a pénzügyminiszter korholja az állampolgárokat, hogy „nem költenek eleget”, majd, hogy ez megvalósulhasson, a kormány még a nyugdíjpénztárakban gyűjtött vagyonokat is felszabadítja. Nem csoda, hogy az elemzők és újságírók naponta latolgatják, mire megy majd el a hirtelen jött „ingyenpénz”, és mindez hogyan fogja a fogyasztást felpörgetni. Ember legyen a talpán, aki ki tudja vonni magát ezeknek az impulzusoknak a hatása alól, és képes megállni, hogy ne kezdjen maga is költekezésbe.

A fogyasztás pszichológiájáról sok kutatás készült, különösen a viselkedési közgazdaságtan művelői foglalkoztak azzal, miért hoznak az emberek sokszor irracionális pénzügyi döntéseket, és milyen pszichológiai tényezők befolyásolják a költekezést. Ebben a témában az egyik klasszikus, a magyarul is olvasható A (túl)költekezés pszichológiája – Miért költünk többet, mint kellene? című kötet, amelyet Dan Ariely és Jeff Kreisler jegyeztek.