A gasztronómia egyik "földhöz ragadt" irányzata szerint (ilyen a franciák jelentős része például) együnk lehetőleg környékbeli és friss, az adott szezonra jellemző ételeket, és akkor boldogok leszünk jól. Nem kell megijedni, ez még nem a makrobiotika, bár van hozzá egy egészen kicsi köze. Pusztán csak arról van szó, hogy az ősszel együtt beköszönt a nagy gombaszezon, a vadhús ideje és körte-szilva-alma csodálatos desszertvariációinak lehetősége.

A fentiek fényében nem is értjük, hogy a szakácskönyveket miért nem évszakok alapján készítik, miért Jamie Oliver (már megint) az egyik első (no meg persze a másik brit fenegyerek, Ramsay), akitől megtudhatjuk, mit érdemes ősszel enni. A Jamie természetesen - 100 recept a kertemből című, magyarul a szerzőtől tavaly megjelent könyv persze nem csak ezért varázslatos. A legcukibb sztárszakácshoz méltón ezúttal sem csak recepteket kapunk, hanem történeteket, személyes fotókat és leginkább illúziót egy olyan életformáról, amelyben minden megterem a ház körül és a béke illata lengi be a házat. Na jó, azért Jamie ennél jóval gyakorlatiasabb, maradtak bőven valóban használható információk a szövegben és a szerkesztők ügyesen és okosan nem írták át túlságosan az örök kamasz szakács rá annyira jellemző, stilisztikai szempontból időnként eléggé kifogásolható, de őszintének ható kirohanásait.

Hogy miről szól az ősz Jamie Oliver számára? Hát a chiliről, a vadszárnyasokról és más vadakról, a gombáról, a szezon gyümölcseiről és a savanyúságról. Ez a felsorolás sok szempontból remek, persze teljesnek egyáltalán nem nevezhető, de nem is ez volt a cél, csak Jamie kedvenceinek bemutatása. (Nekünk például nagyon hiányzik az édeskömény és az endívia, de majd beszélünk róluk egy külön cikkben, hogy terjesszük az igét.)

A chilis részlegből nekünk a sült paprika chilivel és paradicsommal tetszett a legjobban, amit most azonnal érdemes elkészíteni, tekintettel a paradicsom sajnálatos és folyamatos állagromlására a napok előrehaladtával. A vadhúsoknál Jamie megpróbálja megmagyarázni, miért is nincs gond a vadászattal, minket nem győzött meg. Annyira azért nem vagyunk a dolog ellen, hogy ne együk meg a szegény legyilkolt állatokat, de sajnos a magyar húspiac ebből a szempontból (sem) kényezteti a vásárlót, úgyhogy olyan nagyon sok lehetőségünk nincs. Mélyhűtve azonban időnként lehet vadkacsát venni, amely csodás véget érhet a puliszkás Jamie változat szerint feldolgozva, vörösborral és kolbásszal. A vadak között azonban kétség kívül az őzgerinc tejszínes sült krumplival és zellerrel tette ránk a legnagyobb hatást. Már csak azért is, mert a krumpli-zeller-tejszín-parmezán köret valódi érdekesség, amit ki kell próbálni, nekünk remekül bevált.

A zeller gombás favoritunkból, a rizottó grillezett gombával című kreációból sem maradhatott ki. Aránylag munkás recept, mivel ott kell állni mellette, de ha kint esik az eső, úgysincs más dolgunk.

A szezon talán legegyszerűbb receptje Jamie gyűjteményéből a melegszendvics walesi módra, amelyben a kenyér tojássárgáját, krémsajtot, cheddart és chiliszószt visel, hűvös estéken egyszerűen tökéletes jóféle teával.

És hogy a sütemény rajongók se maradjanak ki, nekik a bakewelli szilvatortát ajánljuk, amely piskótaágyon, mandulakrémmel édesíti meg az őszt.

Nagyon szerettünk volna legalább egy receptet részletesen bemutatni az ajánlott ételek közül, de erre sajnos nem kaptunk engedélyt a brit kiadótól, hiába kértük, a szerzői jogokat pedig muszáj tiszteletben tartanunk. Akiket megihlettek az általunk legjobbnak tartott őszi receptek, azoknak egyrészt a könyv megvásárlását tudjuk javasolni, nem olcsó (6500 forint), de örök darab. Másrészt pedig a google-t tudjuk ajánlani, amelyben az ajánlott receptek jelentős része (vagy annak variációja) megtalálható (pl. melegszendvics).