Torzszülöttek cirkusza vagy harc az előítéletek ellen?
Az angol kereskedelmi csatorna, a Channel 4 híres arról, hogy műsoraiban „komplex és gyakran marginalizált kérdéseket...
Az angol kereskedelmi csatorna, a Channel 4 híres arról, hogy műsoraiban „komplex és gyakran marginalizált kérdéseket feszeget.” A vándorcigányok esküvőjéről készített sorozatról már beszámoltunk, ám a társaság most egy másik – nem kevésbé tabufeszegető – témával rukkolt elő. A csatorna, a Szépség és a szörnyeteg – a torzító előítélet című dokumentumfilm-sorozatában arcukon deformált embereket párosít össze olyan egyénekkel, akik szépnek születtek, de ennek ellenére elégedetlenek a külsejükkel. A kamera a reakciókra kíváncsi, és arra, vajon két ilyen ember tud-e egymásnak különböző perspektívát ajánlani.
Az angol közvélemény puritánabb oldala már akkor is rosszul volt a Szépség és a szörnyeteg ötletétől, amikor a Channel 4 még csak pedzegette az epizódok felvételét. Maga a műsor elnevezése is nagy port kavart, noha az alcím próbálja megmagyarázni, hogy a címben szereplő második melléknév nem arra irányul, amire asszociálunk.
Vivien Pattison az egyik médiafigyelő lobbi csoport vezetője úgy nyilatkozott a Daily Mail-ben, hogy „deformált embereket egy tükrökkel teli szobában filmezni minden, csak nem „egészséges” szórakoztatás,” és valóban. A programban szereplő emberek – Tourette-szindrómában szenvedők, törpék, plasztikai-műtét által az arcukon eldeformált egyének – sebezhető oldalukat mutatják a televízióban szórakoztatás gyanánt, ezt pedig sok néző ahhoz hasonlítja, „mint amikor a középkori vásárok torz emberein vihogott a pórnép.”
A Mirror szerint a Channel 4 új mélységekbe süllyedt a programmal és a Daily Telegraph sem érti, hogy a csatorna pontosan mit szeretne a néptől. „Csodálkozzunk, vihogjunk, szégyelljük magunkat, vagy szórakozzunk netán?” – kérdezi az újság, amely fel van háborodva, hogy a program a közszolgálatiság zászlaja alatt fut. A cikk írója ezek után nem lenne meglepődve, ha a Channel 4 legközelebbi, reakció-feszegető sorozatában kutyaviadalt, nyilvános kivégzést mutatna a „nép nevében”, netán „összerakna egy mazochista/szadista párost” valamelyik elkövetkezendő valóságshow-jában.
A Channel 4, és a vele együtt működő Changing Faces – a deformált arccal élő embereket segítő, jótékonysági alapítvány – azonban védi a programot. „A műsor az emberek a szépséggel kapcsolatos – egyre szűkebb – nézeteit próbálja tágítani őszinte és érdekfeszítő formában, és a csatorna 2011-ben ezzel próbálja kifejezésre juttatni közszolgálati szerepét.” – mondja a csatorna szóvivője, és a The Guardian napilap csatlakozik a pozitív véleményhez.
A Guardian szerint a Channel 4 által feszegetett téma nagyon aktuális, hiszen több mint fél millió ember él az Egyesült Királyságban torz arccal, akikhez – teljesen mindegy hogy aktívan kritizáljuk, lesajnáljuk, vagy lusta véleményeket alkotunk képességeiket és életüket illetően – gonoszak vagyunk. Ugyanakkor a fiatal nők kevesebb mint 2 százaléka elégedett a külsejével, és az ország 600 millió fontot költ a különböző plasztikai műtétekre.
„A fizikai deformáltság kérdését mindenki elutasítja, ha a téma nem egy szívfacsaró dokumentumfilm vagy kemény, aktuálitást feldolgozó program formájában bukkan elő. [...] A Channel 4 nem csinált mást, minthogy kamera elé engedett egy csapat erős és artikulált fogyatékos embert, akik szabadon beszélhetnek az életüket – és az egész társadalmat – érintő fontos kérdésről” - mondja a lap.
A The Times szerint is mindenképpen aktuális a téma, hiszen a szépségmániás celebkultúra egyre nagyobb teret nyer a médiában. Ez pedig terrorizálja a fiatal nőket, és kényszeríti őket, hogy az elérhetetlen tökéletességre törekedjenek. „A szépség és a szörnyeteg egy különleges oldalról közelíti meg a szépség-vitát, úgy hogy két olyan embert hoz össze, akiknek az életét nagyon is a külsejük határozza meg, teljesen ellentétes módon.”
A szépség és a szörnyeteg epizódjai megnézhetőek a YouTubeon.
