A szakértő szerint a felhalmozódó hótömegek nehezek és nyomást gyakorolnak az alattuk elterülő jégre. Így a jég gyorsabban mozog az Antarktisz széle felé, ahol leszakad. A kutató eredményei egy olyan jégmodellen alapulnak, amelynek feltételezett változásait 2500-ig követték egy számítógépes animáció segítségével.

Az elmúlt két évtizedben a déli sarkvidék máris jelentősen veszített jégtömegéből. A hóesés által előidézett jégveszteség a vizsgált időszakokban nagyobb, mint a felmelegedés általi - írja Winkelmann. A kutatók attól tartanak, hogy az Antarktisz emiatt a dinamikus kihatás miatt sokkal erőteljesebben hozzájárul a tengerek vízszintjének globális növekedéséhez, mint azt eddig feltételezték.

A tanulmány az egyes klímamodellek által keltett hamis reményeket is megsemmisíti, miszerint a több hóesés az Antarktisz jégpáncéljának megvastagodását segíti elő. A globális felmelegedés hatására több a csapadék, így a hó is, mivel a meleg levegő több nedvességet tartalmaz.

A hóesés és a jégveszteség összetartozó jelenségek - hangsúlyozza Winkelmann.