Megmenekülhet a kihalástól a világ egyik legősibb és legkülönlegesebb énekesmadár-faja, az Új-Zélandon honos szirti álfakusz, miután egy szinte teljesen ragadozómentes szigetre költöztették a még élő példányok közül többet és új populáció alakult ki - jelentette be hétfőn a szigetország természetvédelmi minisztériuma.

A hatóság szakértői 41 apró szirti álfakuszt (déli-szigeti álfakuszt) telepítettek át a Déli-sziget délnyugati csücskén található Fiordland vidékéről a Secretary-szigetre 2008 és 2011 között. A kis énekesmadarak száma ez év áprilisáig 66-ra növekedett - olvasható a közleményben.

"A kis sziget biztonságosabb, mint a szárazföld, mert a ragadozók kisebb veszélyt jelentenek a madarakra" - fogalmazott Megan Williams, a minisztérium szakértője.

A szigeten, ahol a ragadozó hermelinek (hölgymenyétek) számát szigorúan kordában tartják, a 66 álfakuszból 63 rakott tojást és nevelt fiókát, ami azt jelzi, az állat szilárdan megtelepedett új élőhelyén.

Amikor az ember Új-Zélandra érkezett, az álcsuszkaféléknek még több faja élt az országban, mára mindössze kettő maradt fenn: a szirti álfakusz és az álcsuszka. Déli-szigeti hagyományos élőhelyeik 20 százalékán az elmúlt 20 évben már nem látták őket.

Az egér és a hermelin a szirti álfakusz fiókájára és a fészekben költött tojásaira vadászik, a hermelin a felnőtt madarat is elkapja.

A szirti álfakusz egyike annak a számos őshonos új-zélandi állatfajnak, amely a szakértők szerint védelem hiányában ötven éven belül kihalhat.