szerző:
hvg.hu

Két részes sorozatunkban visszatekintünk hat különböző évszámra, hat különböző döntőre. Mindegyikben volt valami különleges, ami miatt kiemelkedett az összes többi közül. Most ennek jártunk utána, hogy mitől is lettek ezek az Európa-bajnokságok emlékezetesek. Időutazás, emlékezés. A holnapi második részben az 1984-es, 1992-es és 2000-es Eb felejthetetlen pillanatai kerülnek elő.

1960. Szovjetunió - Jugoszlávia       2-1


Ez volt az első hivatalos Európa-bajnokság, ami még akkoriban az Európai Nemzetek Kupája nevet viselte. A lebonyolítás is másként volt, mint most. Mindössze a négyes döntőt rendezték egy helyszínen, addig oda-visszavágós rendszerben döntöttek a továbbjutásról. Így jutott el a Szovjetunió a döntőbe, mégpedig a magyarokon keresztül. Anatolij Iljin szerezte az első találatot Moszkvában, 100 ezernél is több néző előtt, a frissen felavatott Központi Stadionban. A 32. percre már 3-0 állt az eredményjelzőn, majd végül egy magyar szépítő találatnak köszönhetően 3-1-re módosult a végeredmény. A visszavágót Budapesten rendezték, ahol újra pályára lépett Grosics Gyula és Bozsik József, kiegészítve egy fiatal tehetséggel, bizonyos Albert Flóriánnal. A szovjetek ennek ellenére nagy falatnak bizonyultak, és idegenben is győzni tudtak 1-0-ra. Összesítésben 4-1-gyel léptek tovább.

A negyeddöntőben a spanyolokat kapták Lev Jasinék, de nem volt nehéz dolguk, hiszen Franco tábornok utasítására nem játszhatott a válogatott, ráadásul ironikusan még vörös szőnyeget is kiguríttatott a szovjeteknek, hogy így gyalogolhassanak az elődöntőbe. Meg is tették, és Csehszlovákiát meg is kapták. Ezt az összecsapást már Marseille-ben rendezték, és egyértelmű szovjet fölényt hozott. A végeredmény 3-0 lett a remekül védő Lev Jasin vezérletével, akit ki is emeltek, Valentin Ivanov két gólos teljesítménye mellett.

A döntőt Párizsban rendezték a Parc des Princesben, ahova a szovjetek mellett a jugoszlávok kerültek. Az este nem a hálóőrök teljesítményéről maradt emlékezetes. Jugoszlávia kezdte jobban a mérkőzést és ez a fölény a 43. percre góllá is érett, Milan Galics volt a találat szerzője. Hogy Jasin akkor éppen mivel volt elfoglalva, azon talán még ő is gondolkodik, hiszen egy jobb oldali beadást követően érkezett a rövid sarokra egy fejes, amelyet könnyedén kellett volna hárítania. Ehelyett az eseményt büszkén kiegyenesedve, meglehetősen közelről szemlélte, csapattársai legnagyobb bánatára.

Emiatt sokáig nem kellett aggódniuk a szovjeteknek, hiszen a másik kapuban Blagoja Vidinics még ezt a rontást is alul tudta múlni. Alig kezdődött el a második félidő, mikor egy lapos és erős lövés meglepte Vidinicset, amibe csak beleütni tudott, éppen az érkező Szlava Metreveli elé, aki köszönte szépen, egyenlített. Így alakult ki az 1-1-es eredmény 90 percet követően, ami hosszabbítást eredményezett. Hét perccel a vége előtt érkezett Mihail Meszhi, aki azóta is hálával tartozik Vidinicsnek, hiszen a kapus újfent csúnyán elnézte a dolgot, így csak a hálóból való kiszedésnél tudott újra találkozni a labdával.

Így alakult, hogy az első Henri Delaunay-trófea a Szovjetuniónak jutott. Büszkeségüket tetézte, hogy ők viselték az Eb-k történetének legfergetegesebb szerelését, mégpedig a CCCP felirattal a mellükön, amely köré semmi más nem került.

 1972. NSZK - Szovjetunió 3-0


A következő esemény a sorban az 1972-es, amely már hivatalosan is az Európa-bajnokság nevet viselte. Az 1964-es Eb-n a szovjetek taroltak és megvédték címüket, '68-ban pedig az elődöntőben, döntetlen állást követően pénzfeldobás döntött, amelyet az olaszok nyertek a Szovjetunió ellenében. Jól kivehető, hogy akkoriban a szovjet futball volt az európai nagyhatalom, hiszen 1972-ben is döntőbe jutottak, vagyis négy alkalomból háromszor vitték véghez ezt a bravúrt.

Az NSZK ezzel szemben nem is indult 1960-ban és 1964-ben, míg '68-ban már a selejtezőcsoportban kihullottak, egy 0-0-ás döntetlent követően Albánia ellen. Aztán négy évvel később már a győzelemért küzdhettek, ami jól mutatta fejlődésüket.

A nyugatnémet alakulatot legendás nevek egész sora alkotta, úgymint  Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Paul Breitner, vagy éppen a hálóőr, Sepp Maier. De, hogy mégsem róluk szólt az Eb, az köszönhető volt bizonyos Günter Netzernek. A leghíresebb összecsapásuk a győzelemhez vezető úton az angolok elleni 3-1-es diadaluk volt a negyeddöntőben, a Wembley-ben. Egész egyszerűen úgy jellemezte egy újság, hogy a "labdarúgás a 2000-es évből". Persze ez egy kifinomult elképzelés volt a jövőt illetően, ami nem keverendő össze a Carsten Jancker, Paulo Rink és Jens Jeremies fémjelezte játékkal. Annak ellenére, hogy Netzer korlátlan úr volt, a németek mégsem tudták érvényesíteni a majdnem tökéletes előadásukat. Ugyan legyőzték az angolokat, de az összecsapást csak két késői találattal voltak képesek a maguk javára fordítani.

A döntőben ismét Netzer volt a sztár. A németek 3-0-ra diadalmaskodtak. Ahogy a Guardian publicistája, Albert Barham fogalmazott: "Támadások érkeztek minden irányból, a gólok pedig az elnyűhetetlen Netzernek voltak köszönhetőek." Az azóta legendás edzővé váló Jupp Heynckes is részt vállalt az első két találatból. Természetesen Gerd Müller termelte a találatok 66%-át, vagyis háromból kettőt, míg Herbert Wimmer tudott közbeszólni még egy találattal. Barham eképpen összegzett: "Kétségbevonhatatlan, hogy a nyugatnémet válogatott a legjobb az 1950-es évek magyar válogatottja óta."

A németek kis híján nem kapták meg a megérdemelt díjat, hiszen a mérkőzés végéhez közeledve a Heysel közönségét nehezen lehetett kordában tartani. Kidöntötték a kerítéseket, és felsorakoztak az oldalvonalnál. Majd berohantak a pályára. Maier, akinek addig nem sok mindent kellett csinálnia a mérkőzésen, most cselekedhetett: kidobóemberként állt neki rendet rakni a nézők között.

1980. NSZK - Belgium 2-1


A '80-as Európa-bajnokságot megelőzően fenyegetve érezhették magukat azok, akik nem élőben szerették volna követni az eseményeket, ugyanis az olasz technikusok beígértek egy kellemes kis sztrájkot, így a tévénézők nem kapták volna meg a szokásos Eb-adagjukat. Végül nem így lett, torna is volt, közvetítés is volt.

1980-ra a németek átvették azt a hegemóniát, amelyet a korábbiakban a szovjetek képviseltek döntőbe jutásaik sorozatával. Immáron harmadik alkalommal jutottak a fináléba és 1976-ban mindössze egy Panenkányival voltak csak kevesebbek Csehszlovákiánál, így akkor meg kellett elégedniük az ezüstéremmel. Jupp Derwall alakulata a címvédő csehszlovákokon, a hollandokon és a görögökön keresztül jutott a döntőbe, míg Belgiumnak az olaszokat, az angolokat és a spanyolokat kellett legyőzni ahhoz, hogy válogatottjuk először szerepeljen nemzetközi torna döntőjében.

Nem meglepő módon a németek számítottak toronymagas esélyesnek, bár a belgák abban az évben veretlenek voltak, és tudták, hogyan kell szoros meccseket játszani, nyomást gyakorolni az ellenfélre és alkalomadtán megjátszani Julien Coolst, Jan Ceulemanst és Francois Van der Elst a támadósorban. A mérkőzést Horst Hrubesch vezérletével a németek kezdték jobban, aki a 10. percben szerzett vezetést csapatának. Ettől azért a belgák nem roppantak össze, habár David Lacey így foglalta össze az első félidőt: "A szünetben az NSZK lehetne akár három gólos előnyben is."

A szünetet követően a németek elvesztették Hans-Peter Briegelt sérülés miatt (René Vandereycken volt az, aki megunta, hogy egészséges). Majd jött a 71. perc és Wilfired Van der Moer kiugratta Van der Elstet, akit Uli Stielike csak szabálytalanul tudott megállítani a 16-os környékén, ami büntetőt ért a játékvezetőnél. Több millió német drukker legnagyobb megdöbbenésére. Mindenesetre ez Vandereyckent nem különösebben zavarta és bevágta a 11-est.

Innentől kezdve Belgium új erőre kapott. Lacey így írt erről: "A mérkőzés úgy tűnt, hogy fél órával tovább fog tartani. A németeknek simán nyerniük kellett volna, de a belgák feltámadása olyan erejű volt, amire senki nem gondolt." Végül ez sem segített. Kettő perccel a vége előtt Karlheinz Rummenigge végezhetett el szögletet, amit Hrubesch fejjel gólra váltott. Drámai győzelem lett így a vége.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Hiánycikk a szerelemcukorka

Hiánycikk a szerelemcukorka

Mikor sportoljunk - munka előtt vagy után?

Mikor sportoljunk - munka előtt vagy után?

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

A túlóratörvény már nem rombolja a Fidesz népszerűségét

A túlóratörvény már nem rombolja a Fidesz népszerűségét

Videón a tűzpárbaj és a szökött rab elfogása

Videón a tűzpárbaj és a szökött rab elfogása

Egymást nyírják a rolleresek, gyalogosok, biciklisek, de kinek hol a helye?

Egymást nyírják a rolleresek, gyalogosok, biciklisek, de kinek hol a helye?