Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Német Marshall Alap (GMF) nevű közpolitikai agytröszt az elmúlt napokban egy delegációt küldött Kijevbe. A küldöttség tagja volt Michal Baranowski, a GMF varsói igazgatója, aki a benyomásairól többek között azt írta, hogy az ukránok kevésbé idegesek egy orosz invázió miatt, mint nyugati partnereik,
ami a háborús fáradtsággal magyarázható.
Az ország keleti részén zajló háború immár kilencedik éve folyik, az ukránok ezért nem érzik, hogy mi lenne most másképpen. A hivatalos ukrán vezetés is igyekszik nyugtatni az embereket, Volodimir Zelenszkij elnök például egy televíziós beszéd során arra szólította fel a polgárokat, hogy ne raktározzák fel az alapvető élelmiszereket és hasonlókat – ez viszont éppen az ellenkezőjét eredményezte. Az ukránok elkezdtek felvásárolni nemcsak élelmiszert, hanem amerikai dollárt és eurót is.
Baranowski beszámolt arról, hogy Ukrajna most sokkal felkészültebb, mint 2014-ben volt, amikor az oroszok megszállták Krímet, a Donbaszba pedig szabadságon lévő orosz katonák vonultak be.
Ukrajna hadserege most nagyobb, jobban képzett és jobban felszerelt, beleértve a taktikai precíziós rakétákat is. Nagyon valószínű, hogy komoly ellenállást fejt ki bármilyen invázióval szemben
– írja Michal Baranowski. De az ukránok azt is mondják, hogy szükségük van a légvédelmi és rakétaelhárító rendszerekre. Ukrajna katonai állásai és nagyobb városai orosz légicsapásoknak vannak kitéve. Ugyanakkor amire mindennél nagyobb szükségük van az ukránoknak, az a nyugati világ egysége, hogy az oroszok is lássák, Ukrajna mögött ott áll a Nyugat. Ezzel lehetne gátat szabni Putyin azon szándékának, hogy újraépítse Oroszország befolyási övezetét a térségben.
Putyin a jelek szerint le akarja rombolni a jelenlegi európai biztonsági rendet
– erre hívja fel a figyelmet Baranowski, akivel azt követően beszélgettünk, hogy visszatért Kijevből. És pár nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor kedden Moszkvába utazik.
hvg.hu: Ön szerint a NATO egységes ebben a válságban, vagy vannak repedések?
Michal Baranowski: A NATO egysége kritikus fontosságú Oroszország sikeres elrettentésében és a háború elkerülésében – az egység a Szövetség súlypontja. Tökéletesen ugyanazon az oldalon vagyunk? Még nem – a NATO még mindig a nézeteltéréseket dolgozza fel, de idővel a Szövetség egyre inkább, nem pedig kevésbé lesz egységes.
hvg.hu: Mi az üzenete annak, hogy Orbán Viktor kedden Moszkvában tárgyal Putyin elnökkel? Ez erősíti vagy gyengíti a NATO-t?
M. B.: Az idő nem alkalmas a kétoldalú moszkvai látogatásokra – a NATO-nak egységesen kell megnyilvánulnia. A NATO egységében lévő bármilyen repedést Oroszország ki fogja használni. Ha a miniszterelnöknek mennie kell, kulcsfontosságú, hogy kövesse a NATO mind a 30 tagállama – köztük Magyarország – által elfogadott álláspontot.
hvg.hu: Van-e biztonsági kockázata az orosz magatartásnak Közép-Európában?
M. B.: Oroszország célja az európai biztonsági rendszer megváltoztatása, amely a béke, a stabilitás és a jólét forrása Közép-Európában. Oroszország közvetlen befolyási övezetet igyekszik kiépíteni Ukrajnában, biztonsági szürke zónát Közép-Európában – elvégre Oroszország követelése az volt, hogy a NATO erőit vissza kell vonni az 1997 előtti pozícióba. Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy bekerül ebbe a biztonsági szürke zónába, ha Putyin sikerrel jár.
hvg.hu: Van különbség a visegrádi országok között a helyzet kezelésében, megítélésében?
M. B.: Létezik bizonyos szintű közösség, de vannak valódi különbségek is. Lengyelország minden bizonnyal a legkoncentráltabb és a legszókimondóbb azzal kapcsolatban, hogy jelenleg Oroszország milyen fenyegetést jelent az európai biztonságra nézve. A Budapestről érkező, kétértelműbb nyelvezet egy részét Varsóban meglepetéssel fogadják, tekintve, hogy végül is mindannyian egy csónakban evezünk, ha az európai biztonságról van szó.
Frissítés: cikkünk korábbi változatában azt írtuk, hogy a GMF-et az amerikai kormány finanszírozza, ez nem felel meg a valóságnak.
