Ki volt a gazdagabb, Elon Musk vagy Dzsingisz kán?
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Mint korábbi cikkünkben bővebben is írtuk, az eredetileg 2001-ben indult, azóta folyamatosan továbbfejlesztett, hazai és nemzetközi viszonylatban is sokáig innovatívnak számító Országos kompeteciamérési rendszert (OKM) ezúttal úgy alakította át (és mint látni fogjuk, tette ezzel szinte használhatatlanná) a jelenlegi oktatásvezetés, hogy kiterjesztette a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra (eddig csak a 6. 8., 10. évfolyam volt érintett), akik ráadásul már nem csak kettő, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak. Mindez alig megoldható logisztikai problémát okoz az iskoláknak, motiválatlanná teszi a gyerekeket, ráadásul, bár a tanulói szintű eredmények szinte rögtön a mérési időszak után elérhetők, az országos értékelést késve, alig használható formában teszik közzé.
Mire jó ez az egész?
Hogy most mennyibe kerül a mérés, arról nincs adat, de pár éve nagyjából évi 300 milliós büdzséje volt az OKM-nek. „Ez szinte mindegy is, mert most nem jó semmire, minden erre költött pénz nagyjából kidobott pénz” – mondja a területre rálátó forrásunk, aki szerint azért kellett ilyen viharos gyorsasággal kibővíteni a kompetenciaterületek és évfolyamok körét, mert az OKM az egyik legdominánsabb elem a Pintér Sándor oktatást is felügyelő belügyminiszterhez köthető pedagógus értékelési rendszerben, azaz közvetve
befolyásolja a tanárok bérezését.
Azért kellett több tárgyat – például a történelmet, digitális kultúrát – is bevonni a mérésbe, mert az elképzelések szerint így több szakos tanárt lehessen alapból ezzel értékelni, és ugyanez az oka az évfolyamok kibővítésének.
