Sci-fikbe illően modern iskola nyílik Debrecenben, ahova öröm lesz járnia az ott valódi, 21. századi tudást és készségeket szerző diákoknak. Persze, hiába állami az iskola, mert nem mindenkinek lesz elérhető.
Magyarországon mintegy százezer autista él, de sokaknál nem ismerjük fel ezt a fejlődési zavart. Talán legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek kifejezetten jók a verbális és intellektuális képességeik, hiszen az ő esetükben a többség nem érti, hogy akkor miért viselkednek olyan furán. Mit tehet egy iskola, munkahely az érdekükben? Hogy működik az autistáknál a párkapcsolat? Mennyire befolyásolja az autizmus kialakulását az egyre zaklatottabb világunk? Interjú Őszi Tamásné autizmusszakértővel.
A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem – ez a kiábrándító valóság. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz.
Guinness-rekordokat dönt meg, járja a világ nagy fesztiváljait a homokszobraival, most újra lakóhelyén, Tinnyén faragott ki egy háromméteres, impozáns alkotást. Hogy kerül Konfuciusz Tinnyére? Mire tanít a golyóinkra szálló szúnyog? Miért nem szomorú a múlandóság? Monostori Ferenc szobrászművésszel beszélgettünk.
Félelmetes sportteljesítménynek tűnt évekig a Balaton körbebiciklizése, amire csak az ájronmenek és a vasgyúró családok képesek. Nem is mertünk egy ideig belevágni. De idén kiderült: egyáltalán nem teljesíthetetlen és nagyon jó móka.
A magyar történelem egyik legszomorúbb csatája helyén pazar emlékhelyet alakítottak ki 1991-ben, ám annak évek óta nincs igazi gazdája. Ma ”Életveszély!”-táblák figyelmeztetik az arra tévedőket. Úgy tudjuk, most van esély és pénz is a rekonstrukcióra.
Egy baráti társaság mert nagyot álmodni: elkezdték gyártani a világ talán legfiatalabb, de máris sokakat lenyűgöző hangszerét. Meglátogattuk a győri műhelyt, sőt kértünk egy kis bemutatót is handpan varázsából.
Egyre többen akarják, hogy ne gondolkozzunk, és most félelmet gyártanak a hatalomban lévők, mert tudják, minél inkább félnek az emberek, annál könnyebb őket uralni – állítja Feldmár András. A 77 éves író-pszichológussal minap megjelent Credo című kötete apropóján beszélgettünk.
Angol nyelv, programozás, robotika – szeptembertől saját tantervű délutáni iskolát indít évtizedes táboroztatási tapasztalataira építve egy fiatalokból álló csapat. Megnéztük az első tanévére készülő Funside Schoolt.
Látszólag egyszerű okra vezethető vissza, hogy a dánok évtizedek óta a világ legboldogabb nemzetei között vannak. Ez pedig a teljesítménykényszer helyett az empátiára, a sok szabad játékra, a hitelességre alapuló nevelés. Sajnos a magyar közoktatás semmit nem tanul a Lego és Andersen népétől.
Nem zártak ki aspergeres gyereket a ballagásról, csak nem javasolták neki, hogy részt vegyen az eseményen – mondja Bodó László, a Mindenki című filmből ismert Bakáts téri iskola igazgatója, akit nagyon elkeserít, hogy megint politikai ügy lett a magyar oktatásról való diskurzus, és úgy véli, jó esetben is csak 30 év múlva lehet jó a magyar közoktatás.
Óriási a felháborodás a köznevelési törvény módosítása miatt, noha annak igénye épp a gyógypedagógusoktól érkezett. A módosítás kifejezetten pozitív lehetne, ha e mellé egy korszerű pedagógiai szemlélet társulna. E nélkül az iskolaelhagyók száma fog növekedni.
A városszociológus úgy véli, leginkább a környék ingatlanjainak felértékelődése állhat a „Parkból parkolót” indítvány hátterében. Hétfői álláspontja szerint egyébként már sem a szocialista képviselő, sem a fideszes polgármester, sem Tarlós István nem akarja bezárni a Parkot.
"Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát" – ezt írta be a tanára az akkor tizenkét éves Oliver Sacks bizonyítványába. A szerző a nemrég megjelent Mozgásban című önéletrajzi kötetének már bevezetésében előrevetíti, hogy semmi nem tartotta féken, pont olyan hévvel vetette bele magát a drogok, a motorok, a súlyemelés világába, mint az agykutatáséba.
Az új alaptanterv kidolgozását miniszteri biztosként felügyelő – oktatási szakemberként és nagyszülőként is érintett – Csépe Valéria azt szeretné elérni, hogy a gyerekek és a pedagógusok is jól érezzék magukat az iskolában. Mint mondja, nincs céldátuma a Nat elkészülésének, és nem ő dönt, hogy 8 vagy 9 évfolyamos lesz-e az alapképzés. Interjú.
Megjelent egy fura színező füzet, amely elvileg a kisgyerekek szexuális felvilágosítását célozza (ha, enyhén szólva, nem is túl szerencsésen). Nem tankönyv, nem kötelező, boltban árulják. Sokan mégis fideszes/ballibsi mételyt, vagy a sátán művét látják bele a kiadványba.
Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.
Az évekkel ezelőtt minden pedagógusnak beígért 50 százalékos béremelés utolsó részletét idén sem mindenki kapja meg, és ez jövőre is biztosan így lesz. Közben a tanárhiány egészen bizarr, és alighanem törvénytelen helyzeteket eredményez.
Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – állítja Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője. Interjú.
Az oktatásért felelős államtitkár szingapúri összehasonlítással próbálta bizonyítani, hogy az elitoktatásunk kiválóan működik. Ehelyett azt bizonyította, hogy vagy nem ért a statisztikai adatok értelmezéséhez, vagy tudatosan csúsztatott.