"Nem érzékelek a mélyszegénységben élők helyzetén szinte semmilyen változást, mint ahogy a gyerekek helyzetén sem" – mondja a berettyóújfalui kistérségben sok éve esélyteremtő modellt működtető L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője lassan egy évtizede írja meg rendszeresen a tapasztalatait a hvg.hu A nyomor széle blogjában és másutt. Most könyv jelent meg felkavaró, elgondolkodtató írásaiból. Interjú.
A nemzetközi tanulói teljesítményeket mérő teszteken a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A 2015-ben elvégzett vizsgálat adatai alapján egy újabb terület miatt szégyenkezhetünk.
Nem tudjuk megjósolni, mi vár a negyedik ipari forradalom nyomán a mai gyerekekre, az oktatásnak arra kell képessé tenni őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a ma még nem is látható világhoz. Az iskola funkciói a közeljövőben alapvetően megváltoznak, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe. Radó Péter oktatáskutató a napokban megjelent kötetében megjegyzi, a magyar iskola ma alkalmatlan arra, hogy be tudná fogadni a jövő iskolái felé mutató kezdeményezéseket.
Soha nem kedvezett a magyar iskola a zseniknek. Rengeteg, azóta klasszikussá vált írónk, költőnk, színészünk és tudósunk bukdácsolt, és utált iskolába járni. A helyzet ma is az, hogy a kiugróan tehetséges gyerekeket sokszor szellemi fogyatékosnak tartja a rendszer.
Balog Zoltán minisztériuma olyan, mint az a szülő, aki megdicséri a gyereket bizonyítványáért, mert van olyan tárgy, amiből nem bukott meg, az elégetlenekről pedig nem vesz tudomást. Viszont képesek azzal is elbüszkélkedni, hogy feldarabolták saját torzszülöttjüket, a Kliket.
Ma már mindenki tudja, hogy ha csak megközelítőleg is tartani akarja az életszínvonalát nyugdíjas korában, jó előre el kell kezdenie félretennie, mégis nagyon kevesen tudnak vagy képesek valamilyen megtakarítási formához csatlakozni. Pedig az állam is támogatja ezt. A Szülősors sorozatunk 3. része.
A társadalom elöregedése nem újkeletű jelenség, és nem is csak Magyarországra jellemző. Így is sokkolóak a demográfiai előrejelzések. Tudták, hogy 2060-re majdnem minden harmadik magyar 65 éven felüli lesz? Szülősors című sorozatunk 2. része.
Nem ígértek csodát, nem ígérték, hogy két nap alatt megtanuljuk a villámolvasás módszerét. Így aztán sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, működik-e ez a technika, de azt már tudom, mik az alapjai. Annyit állíthatok biztosan, hogy már nagyjából értem, miért fontos unatkozni.
Ott volt azon a végzetes éjszakán, amikor az egekbe emelt, majd megvetett „parasztzseni”, a Körhinta, a Ludas Matyi sztárszínésze, Soós Imre és felesége öngyilkos lett. Ezt az élményét, és a két fiatal tragédiához vezető viharos szerelmét írta meg 50 éve a Részeg józanok című regényében. És most újraírta az egészet. Miért tartotta gyávának az eredeti változatot? Hogyan nyerte meg 1956-ban a "szerelem forradalmát"? Bánja-e, hogy ezoterikus szerzőnek tartják? Interjú Müller Péterrel.
Egyre magasabb a várható élettartam, de sajnos Magyarországon ezek a „nyert” évek leginkább betegséggel járnak, a szendvics-generációra pedig egyre nagyobb terhet ró, hogy megfelelően gondoskodjon idős szüleiről. Volna ehhez állami segítség, de ezek a gyakorlatban nem nagyon működnek. A hvg.hu „Szülősors-sorozatának” bevezető cikke.
Mi a közös Rommel tábornokban, Trumpban, Brian Enóban, Drachten forgalmi csomópontjában, az Amazonban vagy a MIT 20-as épületében? A válasz egy nemrég megjelent kötet szerint a kaotikus viszonyokra épített kreativitás. És akkor még nem is beszéltünk az asztalomról.
A tavaly elkészült digitális oktatási stratégia (DOS) óriási fejlesztést és pedagógiai szemléletmódváltást irányoz elő. A baj csak az, hogy egyelőre mindez nehezen képzelhető el a magyar oktatási rendszerben. Sőt, mintha párhuzamos univerzumok léteznének az oktatásban.
Az iskolában az informatikaórákon is elméletet sulykolnak a gyerekek fejébe, jobb esetben a szövegszerkesztést, táblázatkezelést gyakoroltatják velük, pedig játékos módon akár programozhatnának is. Ezzel nem lennének „kockák”, viszont egy sor gondolkodási képességük fejlődne.
Sci-fikbe illően modern iskola nyílik Debrecenben, ahova öröm lesz járnia az ott valódi, 21. századi tudást és készségeket szerző diákoknak. Persze, hiába állami az iskola, mert nem mindenkinek lesz elérhető.
Az évekkel ezelőtt minden pedagógusnak beígért 50 százalékos béremelés utolsó részletét idén sem mindenki kapja meg, és ez jövőre is biztosan így lesz. Közben a tanárhiány egészen bizarr, és alighanem törvénytelen helyzeteket eredményez.
Magyarországon mintegy százezer autista él, de sokaknál nem ismerjük fel ezt a fejlődési zavart. Talán legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek kifejezetten jók a verbális és intellektuális képességeik, hiszen az ő esetükben a többség nem érti, hogy akkor miért viselkednek olyan furán. Mit tehet egy iskola, munkahely az érdekükben? Hogy működik az autistáknál a párkapcsolat? Mennyire befolyásolja az autizmus kialakulását az egyre zaklatottabb világunk? Interjú Őszi Tamásné autizmusszakértővel.
A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem – ez a kiábrándító valóság. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz.
Guinness-rekordokat dönt meg, járja a világ nagy fesztiváljait a homokszobraival, most újra lakóhelyén, Tinnyén faragott ki egy háromméteres, impozáns alkotást. Hogy kerül Konfuciusz Tinnyére? Mire tanít a golyóinkra szálló szúnyog? Miért nem szomorú a múlandóság? Monostori Ferenc szobrászművésszel beszélgettünk.
Félelmetes sportteljesítménynek tűnt évekig a Balaton körbebiciklizése, amire csak az ájronmenek és a vasgyúró családok képesek. Nem is mertünk egy ideig belevágni. De idén kiderült: egyáltalán nem teljesíthetetlen és nagyon jó móka.
A magyar történelem egyik legszomorúbb csatája helyén pazar emlékhelyet alakítottak ki 1991-ben, ám annak évek óta nincs igazi gazdája. Ma ”Életveszély!”-táblák figyelmeztetik az arra tévedőket. Úgy tudjuk, most van esély és pénz is a rekonstrukcióra.