Példátlan átalakítást hajtott végre az oktatási rendszerben az Orbán-kormány 2010-től. Példátlanul sok területre kiterjedőt és példátlanul mellőzve a szakmai érveket, nemzetközi trendeket, a párbeszédet. A reformok átgondolatlanságát az mutatja legjobban, hogy az utóbbi évek már a saját intézkedéseik visszaalakításáról szóltak. Az "eredmények" már jól látszanak.
A jó oktatás titka, hogy a pedagógusok bizalmon alapuló emberi kapcsolatot építenek ki a diákokkal – véli Jukka Sinnemäki, a magyar kapcsolatokkal rendelkező finn pedagógus, aki elmondja, mit tanulhatnánk a finn oktatástól, és milyennek képzeli a jövő iskoláját.
Költözik a pesthidegkúti Gyermekek Háza, de ennél fontosabb, hogy az iskola új épületében gimnázium is indul. Az első olyan alternatív gimnázium az országban, amelynek fenntartója az állam. Nincs tandíj, van mentor és személyre szabott oktatás.
Már jövőre minden iskolában lesz erős internet, de a Digitális Oktatási Stratégia alapján ezen kívül átalakulhat a tankönyvpiac, minden gyerek okoseszközzel mehet iskolába, új szemléletű tanórák lesznek, a tanároknak számot kell adni a digitális kompetenciájukról. Horváth Ádámmal, a stratégia megvalósításáért felelős Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk.
A kedden megjelent nemzetközi PIRLS-mérés szerint a magyar diákok a nemzetközi átlag fölötti teljesítményt nyújtottak az olvasás-szövegértésben, sőt jobban szerepeltek, mint korábban. De akkor nem igazak a PISA-eredmények? Vagy ha igen, miért lesz katasztrofális a 15 évesek olvasása?
A Bakáts téri iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy nem javasolta egy Asperger-szindrómás diák részvételét a tavalyi ballagáson.
Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.
"Nem érzékelek a mélyszegénységben élők helyzetén szinte semmilyen változást, mint ahogy a gyerekek helyzetén sem" – mondja a berettyóújfalui kistérségben sok éve esélyteremtő modellt működtető L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője lassan egy évtizede írja meg rendszeresen a tapasztalatait a hvg.hu A nyomor széle blogjában és másutt. Most könyv jelent meg felkavaró, elgondolkodtató írásaiból. Interjú.
Nem tudjuk megjósolni, mi vár a negyedik ipari forradalom nyomán a mai gyerekekre, az oktatásnak arra kell képessé tenni őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a ma még nem is látható világhoz. Az iskola funkciói a közeljövőben alapvetően megváltoznak, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe. Radó Péter oktatáskutató a napokban megjelent kötetében megjegyzi, a magyar iskola ma alkalmatlan arra, hogy be tudná fogadni a jövő iskolái felé mutató kezdeményezéseket.
Soha nem kedvezett a magyar iskola a zseniknek. Rengeteg, azóta klasszikussá vált írónk, költőnk, színészünk és tudósunk bukdácsolt, és utált iskolába járni. A helyzet ma is az, hogy a kiugróan tehetséges gyerekeket sokszor szellemi fogyatékosnak tartja a rendszer.
Balog Zoltán minisztériuma olyan, mint az a szülő, aki megdicséri a gyereket bizonyítványáért, mert van olyan tárgy, amiből nem bukott meg, az elégetlenekről pedig nem vesz tudomást. Viszont képesek azzal is elbüszkélkedni, hogy feldarabolták saját torzszülöttjüket, a Kliket.
Nem ígértek csodát, nem ígérték, hogy két nap alatt megtanuljuk a villámolvasás módszerét. Így aztán sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, működik-e ez a technika, de azt már tudom, mik az alapjai. Annyit állíthatok biztosan, hogy már nagyjából értem, miért fontos unatkozni.
Ott volt azon a végzetes éjszakán, amikor az egekbe emelt, majd megvetett „parasztzseni”, a Körhinta, a Ludas Matyi sztárszínésze, Soós Imre és felesége öngyilkos lett. Ezt az élményét, és a két fiatal tragédiához vezető viharos szerelmét írta meg 50 éve a Részeg józanok című regényében. És most újraírta az egészet. Miért tartotta gyávának az eredeti változatot? Hogyan nyerte meg 1956-ban a "szerelem forradalmát"? Bánja-e, hogy ezoterikus szerzőnek tartják? Interjú Müller Péterrel.
Egyre magasabb a várható élettartam, de sajnos Magyarországon ezek a „nyert” évek leginkább betegséggel járnak, a szendvics-generációra pedig egyre nagyobb terhet ró, hogy megfelelően gondoskodjon idős szüleiről. Volna ehhez állami segítség, de ezek a gyakorlatban nem nagyon működnek. A hvg.hu „Szülősors-sorozatának” bevezető cikke.
A tavaly elkészült digitális oktatási stratégia (DOS) óriási fejlesztést és pedagógiai szemléletmódváltást irányoz elő. A baj csak az, hogy egyelőre mindez nehezen képzelhető el a magyar oktatási rendszerben. Sőt, mintha párhuzamos univerzumok léteznének az oktatásban.
Ha egy felhívásnak eleget téve pénteken nem megy iskolába a diák, az épp olyan, mintha bármely más nap kihagyná az órákat, azaz ha nincs szülői papír, akkor igazolatlan hiányzásnak számít. Magával a demonstrációval nincs dolga a fővárosi iskoláknak, hiszen délután négy után már nemigen vannak órák. Retorzió elvileg nem érheti a gyerekeket a részvételért.
A nemzetközi tanulói teljesítményeket mérő teszteken a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A 2015-ben elvégzett vizsgálat adatai alapján egy újabb terület miatt szégyenkezhetünk.
Ma már mindenki tudja, hogy ha csak megközelítőleg is tartani akarja az életszínvonalát nyugdíjas korában, jó előre el kell kezdenie félretennie, mégis nagyon kevesen tudnak vagy képesek valamilyen megtakarítási formához csatlakozni. Pedig az állam is támogatja ezt. A Szülősors sorozatunk 3. része.
A társadalom elöregedése nem újkeletű jelenség, és nem is csak Magyarországra jellemző. Így is sokkolóak a demográfiai előrejelzések. Tudták, hogy 2060-re majdnem minden harmadik magyar 65 éven felüli lesz? Szülősors című sorozatunk 2. része.
Mi a közös Rommel tábornokban, Trumpban, Brian Enóban, Drachten forgalmi csomópontjában, az Amazonban vagy a MIT 20-as épületében? A válasz egy nemrég megjelent kötet szerint a kaotikus viszonyokra épített kreativitás. És akkor még nem is beszéltünk az asztalomról.