Magyar Péter a 2027-es költségvetés ismertetésekor kitért az új lakástámogatási programra is. Számos részletet kiderült, ugyanakkor még mindig maradt néhány bizonytalan, nyitott pont is. A Bankmonitor szakértői ezeket szedték össze.
2032. január 1. most először nem csak távoli spekulációnak tűnik az euró magyarországi bevezetéséről szóló vitában. A Portfolio Back to Europe 2026 konferenciáján elhangzottak szerint, ha Magyarország 2030-ra teljesítené a maastrichti kritériumokat, akkor 2031-ben születhetne döntés, és 2032 első napján akár megtörténhetne az átállás. Ez még nem hivatalos céldátum, nem garancia és nem kész forgatókönyv. De magánszemélyként nagyon is érdemes végiggondolni: mi történne a fizetéssekkel, hitelekkel, bankszámlákkal és a megtakarításokkal, ha egyszer tényleg bevezetik az eurót? A Bankmonitor elemzése.
Kármán András pénzügyminiszter október 1-jén bejelentette, hogy 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat és még számos egyéb ellátást érdemben megemelnek.
Szeptember végén még mindig van 3 hónap, hogy a magyarok indítsanak egy megtakarítást, amely segítségével az államtól vissza tudnák igényelni a befizetett személyi jövedelemadójuk egy részét, egyenesen belecsatornázva a megtakarításba.
Számos hírt lehet hallani arról, hogy a kormány felülvizsgálja a lakástámogatási rendszert, ezen belül is az Otthon Start programot. Azt nem lehet tudni, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye. A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint azonban a legdrasztikusabb lépésnek – a támogatás megszüntetésének, komoly szigorításának – jelentős hatása lenne a hitel- és lakáspiacra.
Ha valaki éppen a piac csúcsán, a legnagyobb tőzsdei visszaesések előtt vásárolt be, akár évtizedeket is várhatott arra, hogy a befektetése ismét pozitív tartományba kerüljön. A Nikkei 225 index például 1989-es csúcsa után 34 évig nem tudott új magasságokba emelkedni, miközben egyes piacok a mai napig nem tértek vissza korábbi maximumukra. A Bankmonitor szakértő megnézték, mely tőzsdéken tartott legtovább a megtérülés, és mit lehet tenni azért, hogy ne egyetlen rosszul időzített döntésen múljon a megtakarítás sorsa.
Egy átlagos lakossági bankszámla évi 40 ezer forintot vihet el. Az azonban mindenkinek fontosabb, hogy ő maga pontosan mire mennyit fizet.
Sokan egy kerek összeghez, például havi 10 ezer forinthoz igazítják a biztosítási költségvetésüket, arról azonban megfeledkeznek, hogy ez az összeg jóval kisebb védelmet ér idősebb korban. A kései kezdés okai között gyakran elhangzik, hogy nem fér bele a fizetésbe. Azt azonban jó tudni, hogy a biztosítási díj az idő előrehaladtával gyorsabban emelkedik, mint a jövedelem.
Az 50 ezer forintos kata éveken át szinte verhetetlen ajánlatnak tűnt. Egyszerű volt, kiszámítható, és egy átlagos vállalkozói bevétel mellett jóval több pénzt hagyott az ember zsebében, mint más adózási formák. Csakhogy az alacsony adónak volt egy kevésbé látványos oldala is: a pár tízezer forintos későbbi nyugdíj.
Aki 2011-ben negyvenévnyi, átlagkereset után szerzett szolgálati idővel vonult nyugdíjba, induláskor a nettó átlagbér 80 százalékának megfelelő ellátást kaphatott. Ugyanez a nyugdíj 2025-ben már csak az átlagkereset 49 százalékát érte el. A nyugdíj összege közben több mint kétszeresére nőtt, de a nyugdíjas relatív jövedelmi helyzete mégis jelentősen romlott.
Mi is lehetne jobb annál, mint amikor már amúgy is tett hasznosat önmagáért, utána pedig még jutalomban is részesül? Tulajdonképpen ezt csinálja a magyar állam. Ha megtakarít, az állam további pénzzel egészítheti ki a befizetését. A Bankmonitor adatai szerint a megtakarítók átlagosan csaknem havi 50 ezer forint félretételét tervezik. Bár a megtakarítási szándék erős, sokan nem használják ki a megtakarításaik után járó állami támogatást. Hogyan működik ez az adóoptimalizációs lehetőség a gyakorlatban, és milyen alternatívák állnak rendelkezésre azok számára, akik elkerülnék a kincstári adminisztrációt?
„Majd lesz valahogy…” – A legtöbben erre a három szóra építik a nyugdíjstratégiájukat. Bíznak a szerencsében, az utolsó évek magas fizetésében vagy épp abban, hogy a bankszámlán pihenő milliók kitartanak évtizedekig. Azonban veszélyes illúziókba ringatja magát, aki így gondolkodik.
A hiteleknél egyszerűnek tűnik a döntés: a legolcsóbb a legjobb, hiszen nem kell minőségi kritériumokkal és egyéb paraméterekkel bajlódni. De a legalacsonyabb kamat vagy THM mindig a legkedvezőbb? Hiszen a legtöbb esetben ezt egy akció keretében lehet elérni, amihez számos, évtizedeken át teljesítendő feltétel is kapcsolódik. A Bankmonitor elemzése.
A Revolut a magyar fióktelep indulásával együtt augusztus végéig minden magyar ügyfélnek biztosít a saját csomagjában lévő ingyenes készpénzfelvételi lehetőségen felül további havi két díjmentes készpénzfelvételi lehetőséget, összesen legfeljebb 300 ezer forint összegben. Ez nem a jogszabályi díjmentes készpénzfelvételi lehetőség – mutatta be a Bankmonitor.
A legjobb pénzügyi döntés, amit egy Nők40-re jogosult nő hozhat, így hangzik: menjen el nyugdíjba, amint erre lehetősége nyílik – és dolgozzon mellette tovább. Ez nem ellentmondás, hanem a számok logikája. Aki viszont Nők40-el elmegy nyugdíjba, és utána le is teszi a munkát, az körülbelül 20 millió forintot hagy az asztalon. A Bankmonitor elemzése.
Az MNB statisztikái alapján már nem tud család segítség, adóstárs nélkül egy 45 m2-es lakást megvenni egy átlagos magyar. Sőt, piaci hitelből még adóstárssal is nehezen megvalósítható ez az opció. Mi ennek az oka? Hogyan tudják mégis megoldani a magyarok álmaik otthonának megvásárlását? Mégis akkor mitől pörög ennyire a hitelpiac? A Bankmonitor elemzése.
A nemrégimegjelent jogszabálytervezet alapján az Otthon Start hitelt és a Csok pluszt már az építés során, azaz a használatbavételi megszerzése előtt is folyósíthatják a hiteligénylőknek. De milyen esetek lehetnek? Miért fontos ez a változás az érdeklődőknek? A Bankmonitor szakértői utánajártak.
Tovább emelkedtek a keresetek Magyarországon, októberben 692 700 forint volt a bruttó átlagbér, ami 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A nettó átlagbér pedig már 10 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ez azok számára is jó hír, akik hitelt szeretnének felvenni, hiszen nagyobb törlesztőt tudnak bevállalni a keresetükből.
Az elmúlt években a magyar megtakarítók jelentős részének magától értetődő választás volt a magyar állampapír. Egyszerűen elérhető, alacsony kockázatú és az inflációkövető sorozatok pedig sokáig kimagasló hozamot kínáltak. Sokan azonban ma már úgy érzik, hogy tovább lépnének. Úgy gondolják, hogy „kinőtték” az állampapírt, szeretnének magasabb hozamot elérni, és elfogadják, hogy ehhez valamilyen szintű kockázatvállalásra is szükség van.
A személyi kölcsön továbbra is az egyik legnépszerűbb és leggyorsabban elérhető hitelforma Magyarországon. Nem szükséges hozzá ingatlanfedezet, szabadon felhasználható, és általában pár napon belül folyósítják. De ki vehet fel ma személyi hitelt, és mekkora összegre számíthat? Hogyan lehet megtalálni a legkedvezőbb terméket? A Bankmonitor utánajárt.
