Egy év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben Magyarországon alig 9 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok. De vajon melyik országban élnek jobban az idősek? A Bankmonitor számításai alapján Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját!
Nagy Márton miniszter arra kérte a bankokat, hogy lakáshiteleik thm-értékét önként 5%-ban maximálják. Milyen hatása lehet ennek a lépésnek az ingatlanpiacra? Egyáltalán: mennyire reális ez a kívánság a jelenlegi pénzügyi, gazdasági környezetben?
2024 év végéig a lakossági bankszámlákat még díjstop védi, ezalatt a bankok nem háríthatják át a nyáron megemelt tranzakciós illetéket az ügyfelekre. Azonban két bank már most meghirdette, hogy 2025 januárjától a lakossági ügyfelekre hárítja a tranzakciós illeték ötven százalékos emelését. A Bankmonitor szakértői megnézték, mennyi plusz adófizetét jelent a bankoknak a megváltozott tranzakciós illeték. Ebből kiderül, hogy a számladíjak milyen mértékű módosítása lenne reális. Az eredmény eléggé megdöbbentő.
Az MNB szigorúan szabályozza, hogy egy ingatlan értékéhez képest mennyi lakáshitelt lehet felvenni. Illetve arra is vannak előírások, hogy az igénylők jövedelmének hány százalékát teheti ki a kölcsön havi törlesztőrészlete. A jegybank azonban lazít az előírásokon az energiahatékony, zöld lakások vásárlása esetén. Emiatt akár 20 százalékkal több kölcsönt vehetnek fel az érdeklődők.
Ők azok, akik 8,5 millió forintnyi önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítással is rendelkeznek. Ennyi önerő már elég lehet ahhoz, hogy befektetési céllal vásároljanak meg egy kisebb fővárosi lakást.
Megjelent a jogszabálytervezet a nyugdíj-megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. Számos kérdés tisztázódott, de akad azért még néhány nyitott pont. Mi lesz azokkal, akik önerőből vásárolnának lakást? Mi lesz azokkal, akik építkeznek? Mit értünk hiteltörlesztés alatt?
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a jogszabálytervezetet, amely a diákhitel új felhasználási módját szabályozza. Annak mindenképpen érdemes elolvasnia ezt a cikket, aki élni szeretne az új lehetőséggel, vagyis külföldi kölcsönének kiváltására, előtörlesztésére igényelne diákhitelt.
Mondja el véleményét is az Airbnb-vel kapcsolatban. Önt is zavarja esetleg a sok turista? Úgy érzi, a lakásárak jelentősen emelkedtek a szolgáltatás miatt? Netalán fél attól, hogy az Airbnb szigorításával veszélybe kerülhetnek a turizmusból, vendéglátásból élők? Mondja el véleményét a Bankmonitor kérdőívének kitöltésével.
A KSH által közölt friss kereseti adatok alapján akinek van diplomája, ő a jelenlegi átlagnyugdíjat (233 ezer forintot) akár jócskán meghaladó juttatást kaphat. Azonban alacsonyabb végzettség esetén gyakran tragikusan alacsony nyugdíjra kell számítani.
Sokan még nem tudják, hogy évente akár 100-150 ezer forint adó-visszatérítés jár az öngondoskodási célú megtakarításokra. Aki többféle megtakarítással is rendelkezik, ő legfeljebb évi 280 ezer forintnyi állami támogatással gazdagodhat. Lássuk, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy zsebre lehessen tenni ezt az összeget!
Éjszaka jelent meg egy jogszabálytervezet, amelybe belekerült, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér felét. Ezzel jelenleg 301 ezer forint is lehetne a minimálbér.
Amikor az albérletárak szóba kerülnek, mindig megindul a vita: megéri-e ennyit fizetni egy lakásért, amely sosem kerül a bérlő tulajdonába? A Bankmonitor elemzésében megmutatja, hogyan állnak az európai nagyvárosok albérleti költségei a jövedelmek viszonylatában, és hol helyezkedik el a mezőnyben a magyar főváros.
Most ön is kifejtheti a véleményét a közelmúltban felröppent hírről, miszerint hamarosan engedélyezhetik a nyugdíjcélú megtakarítások adómentes feltörését, otthonteremtési céllal.
Manapság a nyugdíjasok számára az anyagi stabilitás megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent. A folyamatosan emelkedő megélhetési költségek és az infláció jelentős terhet ró a magyarokra, de akik legfőképp érintettek, az az idősebb korosztály. Ebben a helyzetben minden apró megtakarítás, mint például a banki költségek csökkentése, nagy segítséget jelenthet a nyugdíjasok számára.
A kérdés nem is olyan egyszerű, hiszen az ingatlanárak az elmúlt bő 4 évben rengeteget emelkedtek, a hitelkamatok is magasabbak. Ráadásul nem szabad megfeledkezni a magas inflációról sem. Ugyanakkor a hazai bérek is érdemben növekedtek az elmúlt években. De ténylegesen jobb helyzetben van egy átlagos hiteligénylő, mint az évtized elején?
Most júliusban rekordot döntött a magyar szabadfelhasználású fogyasztási hitelezés, amikor a lakosságnak nyújtott személyi hitelek összege elérte a 80,1 milliárdot. Ennek apropóján érdemes megvizsgálni milyen lehetősége van azoknak, akik most kívánnak személyi kölcsönt felvenni.
Hol érdemes házat venni Budapesten, vagy az agglomerációban? A vételár mellett az ingázás költségével is érdemes számolni. De az sem mindegy, hogy Budapest melyik részén, melyik kerületben fekszik a kérdéses ingatlan.
A KSH 2024. első negyedévi adatai alapján átlagos fizetés mellett nagyon nehezen lehet megvásárolni hitelből egy fővárosi lakást. Vagy nagyon sok önerőre lenne hozzá szükség, vagy csak nagyon pici garzonra lesz elég a rendelkezésre álló összeg. Sajnos vidéken sem sokkal jobb a helyzet, a vármegyeszékhelyeken sem egyszerű átlagbér mellett saját otthont vásárolni.
Több forrásból összesen 105 milliárd forint áramlott az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra.
Eltűnt a Z generáció a nyugdíjmegtakarítási piacról? Nem igazán sikerül rávenni a fiatalokat, hogy belépjenek az önkéntes nyugdíjpénztárakba, pedig ők nyerhetnék a legtöbbet ezzel a döntéssel. A kedvükért a Bankmonitor szakértői bemutatják, mennyi pénz múlik az időtényezőn a megtakarítások világában.