A Tescókban vásárlóknak kedvezményeket nyújtó, az anyavállalatnál már harminc évvel ezelőtt bevezetett clubcardos rendszer tizenöt éve jelent meg a magyar piacon. A boltlánc most elárulta, hogy mennyi pénzt juttatott vissza az érintetteknek.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult az augusztusi infláció, így várhatóan több mint 4 százalékkal drágulnak jövőre a sztrádamatricák. Alapesetben az egész évre szóló országos bérlet ára meghaladhatja majd a 60 ezer forintot. Lesznek azonban, akik ennek a negyedéből megúszhatják az autópályázást.
Forradalmasíthatja a kakaó előállítását a Nestlé újítása, amelynek lényege, hogy a kakaótermés eddig nem hasznosított részéből is csokoládé előállítására alkalmas nyersanyagot készítenek.
A banánt támadó növényi betegség nyomán már az is felmerült, hogy a népszerű gyümölcs eltűnhet az áruházakból, ám eddig helyzet nem volt ennyire rossz. Most újra súlyos gondokról érkezett hír.
A becsült nettó átlagbér a főváros második kerületében a legmagasabb, meghaladja a 800 ezer forintot. Ezzel szemben áll a cigándi járás a 300 ezer forint alatti összeggel. A Buksza, a HVG szerkesztőségi blogja a KSH legfrissebb, legrészletesebb – járási szintű – adatok alapján mutatja be a tíz legmagasabb és a tíz legalacsonyabb térségre jellemző átlagbéreket.
Az első félév végén már 16,3 év volt a forgalomban lévő személyautók átlagéletkora, ami rekordot jelent. A hosszú távú adatokból kiderül, hogy a 2000-es évek közepe óta egyre idősebbek a magyar autók és egyre többen vannak.
A mesterséges intelligencia (MI) működését is kiszolgáló elektromos hálózatok, adatközpontok, azaz a hardver nem tud lépést tartani az MI-t használni akaró vállalatok igényeivel.
Tíz év alatt elégedettebbek lettek a magyarok az anyagi, pénzügyi helyzetükkel, ám az uniós átlag arrébb van. A románok pláne. Izgalmas infografikán a régiós eredmény.
Bár hivatalosan még nem lehet tudni, mennyibe kerülhetnek jövőre a sztrádamatricák, becslést azért érdemes adni. A személyautókra szóló éves bérlet ára jó eséllyel átlépi a 60 ezer forintos szintet. Hipotetikus sztrádamatrica-matek a Bukszától.
Magabiztosan kezdte az évet Európa pékóriása, a magyarországi Fornetti-hálózatot irányító svájci Aryzta, de a tojás és a kakaó árának emelkedése megnehezíti a dolgát.
A Lidl először az Egyesült Királyságban vezeti be azt az új logót, amivel segíteni akarja a környezettudatos vásárlók tájékozódását az élelmiszerek dzsungelében.
A részletes adatok szerint hiába nőttek több mint 10 százalékkal a nettó átlagbérek, a vásárlási kedven ez csak visszafogottan látszik. Beszédes számok a Bukszától, a HVG szerkesztőségi blogjától.
A két német diszkontlánc egyik leglátványosabb sikertörténete, hogy a brit piacon a Tesco és más helyi versenytársak rovására erősödtek meg, miközben egymással is házi versenyt vívnak.
A boltláncok ranglistáján az elmúlt években hatodik-kilencedik helyen szereplő Auchan belehúzna a következő években. Duplázná a piaci részesedését és a harmadik helyet szeretné megszerezni a listán. Ez most a Tescóé a tavalyi 912 milliárd forintos forgalmának köszönhetően, ehhez képest az Auchan a múlt évben majdnem 530 milliárd forintot hozott össze. A növekedés érdekében új boltokkal érkezik az Auchan.
A McDonald’s még csak most akar igazán nekifeküdni a mesterséges intelligencia alkalmazásának tevékenységében, amihez nemzetközi piacán Indiát választotta központjául.
A luxustermékeket úgy tartják számon a kiskereskedelemben, hogy a vásárlóik nem ijednek meg az áremelkedésektől, de lesz egy réteg, amely rosszul fogja viselni az amerikai importvám okozta drágulásukat.
Eddig is sokat vettek a boltokban gyártói márkás áruk helyett saját márkásat, ám egy új felmérés szerint új szintre lépett a helyettesítés.
Hiába emelkednek érzékelhetően a fizetések, a megyei adatok alapján is látszik, hogy továbbra is visszafogottan alakul a vásárlási kedv, holott ez volna a lakossági fogyasztás motorja.
Egy ideje késhegyig menő versenyt folytatnak a legnagyobb technológiai vállalatok azokért a szakemberekért, akiktől a szuperintelligens MI létrehozását várják. Az agyelszívásban a Meta jár az élen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „népegészségügyi termékadók” bevezetésével a jelenlegi másfélszeresére kellene drágítani a cukros üdítőket, a szeszes italokat és a dohányárukat.
