Magyarország abból a szempontból lóg ki a sorból, hogy lakossága hosszú ideig éppen a rezsicsökkentés miatt a piaci árnál többet fizetett az áramért és a gázért. Most viszont nincs olyan európai ország, amely nem segíti a háztartásokat az energiaárak elszállása óta.
Egy kormány nem szólhat bele abba, hogyan szabja meg árait egy légitársaság, amiatt legfeljebb az utasok panaszkodhatnak - mondta el a hvg.hu-nak adott interjúban Michael O'Leary, Európa legnagyobb fapados légitársaságának a vezérigazgatója. A Magyarországon is piacvezető ír cég vezetője szerint az álszent érv, hogy a magyar családoknak segít a kormány a veszteséges ágazatra kivetett extraprofitadóval.
A fapados cégek lépésében az égvilágon semmi meglepő nincs, igazából az lett volna a furcsa, ha nem hárítják át az extraprofitadót a légitársaságok, amelyeket kifejezetten nehéz helyzetben ért a kormány különadója. A nagyobb hagyományos légitársaságok ugyanakkor egyelőre kivárnak, mérlegelik a lehetőségeiket.
A háború nem okozott igazi megtorpanást az utazni vágyók foglalásaiban: az utazási irodák tapasztalatai szerint az idei év számai már megközelítheti, sőt akár meg is haladhatják az utolsó nyugodt évét, 2019-ét. Van, aki szerint a drágább nyaralásokat keresik az utasok, de visszatért a hajóutak népszerűsége is.
Elkezdődtek a leépítések az egykor legendás magyar cégnél, és bár a szakszervezet szerint számtalan megkeresést kapnak, hogy munkát ajánljanak az elbocsátott dolgozóknak, nem lesz mindenkinek könnyű elhelyezkedni.
Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.
Van, aki már a kínai kommunista rendszer tesztjének látja, ami a Távol-Kelet egyik gazdasági központjában zajlik. Ez persze lehet túlzás, ám az biztos, hogy a karantén alá vont városról még sokáig fogunk beszélni a jövőben.
Bár a háború kitörésekor óriásit gyengült a rubel, és a szankciók hatására akár két számjegyű is lehet az idei visszaesés a GDP-ben, azt nem lehet mondani, hogy a Nyugat térde kényszerítette volna az orosz gazdaságot. Ebben szerepe lehetett annak, hogy Moszkva a gazdaságban is tudatosan készült a háborúra.
Komoly tervei voltak a 2018-ban függetlenedett Tungsramnak, ám előbb a koronavírus-válság, majd az ukrajnai háború felülírta az eddigi terveket. Most úgy néz ki, hogy csak az állam beavatkozása mentheti meg a céget az összeomlástól. Márpedig az állam hajlandó lehet rá, hogy segítsen.
Grandiózus tervvel állt elő az Európai Unió, hogy elkerülje az olyan helyzeteket, amelyek szinte megszokottá váltak az elmúlt két évben, vagyis azt, hogy egymás után álltak le a termelőüzemek, mert nem volt elegendő chip a gyártáshoz. A most bejelentett elképzelés szerint sok területen kellene előrelépni, de a nagy verseny vége nagy arcra esés is lehet.
Hamarosan több szereplővel is bővül a magyar filmes, sorozatos streamingszolgáltatók köre, aminek valószínűleg a mozik jobban a kárát látják, mint a tévétársaságok.
Anyagilag is sokba kerülhet Novak Djokovicnak, ha ő lesz az oltásellenesek plakátarca. Ez vélhetően ő sem akar lenni, de az ausztrál botránya biztosan nem tett jót a renoméjának. Egyelőre azonban kivárnak a szponzorai, úgy tűnik, senki sem akar elhamarkodott döntést hozni.
Kazahsztánban nem várt fordulatot vett, hogy szabadjára engedték a cseppfolyósított gáz árát. A tiltakozók már Almati repülőterét is elfoglalták.
Tíz éve még 80 millióan használták, kedden pedig véget ért a hagyományos BlackBerry telefonok ikonikus története.
Több cég neve is felmerült Völner Pál államtitkár és Schadl György volt végrehajtói kari elnök összesen sok százmilliós vesztegetési ügyében. Az egyik cég nevét 150 millió forintnyi vélt kenőpénzzel, a másikét pályázati pénzek megszerzésének szándékával kapcsolatban említik. Eredményeik alapján egyiknél sem látszik egyértelműen, hogy profitáltak volna a kapcsolatból, bár volt, amelyik nyert közbeszerzést, a másik pedig pár év alatt megötszörözte bevételeit. Az üggyel kapcsolatban hiába kerestük őket, hallgatnak vagy nem kommentálnak.
Van, aki azt várja, hogy soha nem volt még olyan nehéz éve, mint amilyen a 2022-es lesz. Az biztos, hogy a nadrágszíjat az ország egész területén meg kell szorítani és bár az év végén néhány magát jól pozicionáló önkormányzat kaphat külön állami támogatást, a többségnél a lakosság számára is érezhető lesz a pénzhiány.
A kezdeti sokk után az óvatos optimizmus jellemzi a befektetőket, sokan hisznek benne, hogy elkerülhető az újabb globális lezárás és ezzel a világgazdaság vészfékezése. Jelenleg mindenki a híreket lesi és reménykedik.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Természetesen nem. De az a hatmilliárd dollár, amit felajánl, sok tízmillió emberen tudna segíteni. Az is lehet, hogy egy jól átgondolt provokatív kijelentéssel keltették fel a milliárdos üzletember figyelmét, és ezzel az egész világét.
Az üzemanyag ára több mint kétszáz forinttal nőtt másfél év alatt, de lehetséges-e, hogy csak mi érezzük ezt tehernek, és valójában nem is kiemelkedően drága itthon a tankolás?
