Jogi útra terelné az egyik szakszervezet a bérvitát az Dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt.-nél. A hangulat most különösen forró az acélgyár környékén, ugyanis a szakszervezetek szerint burkolt leépítések is zajlanak a cégnél. A vállalat egyelőre hallgat.
Május elsején lép hatályba az a rendelkezés, amely a korábbiaknál nagyobb szabadságot ad a munkaügyi szabályok alkalmazásában. Tényleg élni fognak a cégek a rabszolgatörvény adta lehetőségekkel? Egyáltalán milyen lehetőségeik vannak? És persze: mehetek nyáron szabadságra? – munkajogi kérdéseket tisztázunk Kéri Ádám ügyvéddel, az Adózóna.hu szakértőjével.
Négy éve tervezik, március másodikától jön végre az azonnali fizetés rendszere. Bár kilenc hónapot csúszott, mégis világelső lehet a magyar szisztéma.
Mindenkit meglepett a Ryanair bejelentése, miszerint kivonul Budapestről és helyét lengyel leányvállalatának, a Buzz-nak adja át. Több légügyi szakértővel beszéltünk arról, mi motiválhatta a lépést.
„Ha él a gyár, él a város” – állítják Dunaújvárosban, ám most bejelentették: 350 fővel csökkentik a mintegy 5 ezer fős létszámot, ami akár a végét is jelentheti a magyar acélipar zászlóshajójának. A helyzet nem reménytelen, de valószínűleg ismét szükség lehet állami segítségre. A helyszínen jártunk, hogy megtudjuk, mekkora a gond, és egyáltalán mit gondolnak az ottaniak a mostani folyamatokról.
Bár ismét nőtt a számuk, még mindig csak a magyarok 44 százaléka rendelkezik valamiféle megtakarítással – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Az eredményeket bemutató sajtótájékoztató után Kovács Antallal, az OTP vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogy miért nem akarnak félretenni a fiatalok, mennyit számít az optimista jövőkép, illetve, hogy mire elég, ha csak havi 2500 forintot tudunk megtakarítani.
Itt a vége: januártól végleg lezárul az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 17 éves története. Utánajártunk, mit kell tennie annak, aki még nem váltott.
Képzeljük el, hogy egy Forma–1-es futam alatt minden adatot, a gumik és az aszfalt hőmérsékletétől, a várható időjáráson és a sebességen át, az autók aerodinamikai adataiig folyamatosan, élőben tudunk online követni. Bár ez egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, van már olyan sportág, ahol megvalósult: ez a Sail GP, amelynek a legutóbbi fordulójára való felkészülést az Oracle-nek köszönhetően a helyszínről követhettük végig.
Elindul az úgynevezett E-transzformáció projekt, amelynek keretében új műhely és irodaépület is épül. A fejlesztés összesen 41 milliárd forint, amihez a magyar állam 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Nehéz vitatni, hogy változott a nők helyzete a rendszerváltás éveihez képest. Mi most annak néztük utána a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, hogy mely területeken sikerült előrelépniük, illetve hol romlott a helyzetük 30 év alatt.
Nyolc év után úgy tűnik, végre megmozdult valami a szolnoki citromsavgyárnál: a földmunkáknak nekiláttak, a gyár építése pedig akár két hónapon belül elindulhat. A gyárnak a sokadik halasztás után is lassan már működnie kellene.
Nyílt levél jelent meg június elején a Financial Times brit gazdasági napilapban, amely az acélipar nehéz helyzetére hívja fel a figyelmet. A hirdetésnek két magyar aláírója is volt, megkerestük őket.
Miután valamennyire normalizálódott a koronavírus-járvány után a helyzet Kínában, egyből nagyszabású diplomáciai hadjáratba kezdett a kommunista állam, hogy minél hamarabb helyreállítsa megtépázott renoméját. Egyelőre felemás sikerrel: aki eddig is barátian viszonyult hozzá, mint például Magyarország, azzal megmaradt a jó viszony, aki viszont kritikus volt, az is maradt. Azt mindenesetre már elérték Pekingben, hogy megakadályozzák az egységes uniós kiállást. A helyzetet Szunomár Ágnes Kína-szakértővel, a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatójával és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával tekintettük át.
Hiába szólnak az elmúlt hetek szinte kizárólag a koronavírusról, a felszín alatt igen erősen begyűrűzött egy másik válság: kitört egy olyan olajháború, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Sőt, egyes szakértők már az olajtermelő országok kollektív öngyilkosságáról beszélnek. Az autósok egyelőre örülhetnek, hiszen az üzemanyagárak bezuhanhatnak.
Az utóbbi időben kétszer is merészet lépett a Coca-Cola: először a meleg párokat bemutató Love is love kampánnyal, majd Schobert Norbert szülő nőket érintő megjegyzésére reagáló hirdetéseikkel. Szűcs Judittal, a Coca-Cola Magyarország Kft. kommunikációs vezetőjével és Kölcsei Gergely senior brand menedzserrel beszélgettünk arról, hogyan készülnek és milyen utóélete van ezeknek a kampányoknak.
Fontos-e, hogy Greta Thunberg egy óriási manipuláció részeként hívja fel a figyelmet a klímaváltozás fontosságára, vagy a végső cél szempontjából teljesen mindegy? Tényleg semmit sem ér, ha mi szelektíven válogatjuk a szemetet, miközben a világ nagy szennyezői alig lépnek? Többek között erről beszélgettünk ifj. Chikán Attilával, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatójával, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnökével, akitől azt is megtudtuk, hogy mihez tud kezdeni egy vállalatvezető, ha egy fenntarthatóságról zenélő rapperrel találkozik.
Jelentősen romlott a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, ám a helyi kamara nem aggódik, szerintük csak átmeneti a visszaesés, trendről egyelőre nem beszélhetünk.
Néha egészen meglepő tételek, egészen meghökkentő összegért kelnek el a magyar online árveréseken. Ön például venne saválló tálat 1,6 millióért vagy licitálna az Ásotthalmi önkormányzat határvadász Ladájára? Alámerültünk az e-aukciók hazai világába.
Nem elég, hogy a tüntetések megbénítják Hongkong mindennapi életét, a helyi gazdaságot is komoly mértékben visszavetik. A kérdés most már az, milyen messzire érhetnek a hatások.
Június 3-ától jön az új lakossági megtakarítási csodafegyver, amely ezúttal Magyar Állampapír Plusz névre hallgat. Egyszerű és jó kamatozású, ám hosszú évtizedek óta berögzült szokásokat kell eltörölni ahhoz, hogy sikeres legyen.