Bármennyire rossz a helyzet, bízunk benne, hogy sikerül elérni valamit a közeljövőben, mert tényleg komoly gondok vannak

– mondta Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője, amikor az iránt érdeklődtünk, hogy mi a helyzet a cégnél.

A Tungsram rendkívül nehéz helyzetbe került, jelenleg 90 százalékban áll öt gyára, bár a nagykanizsai kivételével mindössze egy hétre tervezik a szünetet, ott jelenleg április 22. az újraindulás dátuma.

„Nem kapunk alapanyagot a gyárakba, drágul az energia, a vevők pedig nem tolerálják a drágulást” – summázta röviden Sallai, mi a gond. A cégtől kapott válasz szerint mindez valamivel bővebben: a koronavírus-járvány megérkeztével 2020-ban elvesztették a megrendeléseik 80 százalékát, és miközben Covid hatásait azóta sem sikerült teljesen kiheverni, erre rájöttek a globális ellátási nehézségek és az energiaárak megugrása. Jörg Bauer, a cég vezetője az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a zsinóráram 2021 és 2022 januárja között hétszeres áremelkedést produkált, (50 euró/megawattóráról 350 euró/megawattórára), jelenleg pedig 550 euró/megawattóra az ára. A földgáz is hatszorosára drágult. Mindez azt is jelenti, hogy csak az energiaárak miatt egy hagyományos izzó önköltsége hatvan százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. A helyzet pedig az orosz–ukrán háborúval tovább eszkalálódott, ráadásul néhány futó orosz projektet is le kellett idő előtt zárni.

Jörg Bauer

MTI / Bruzák Noémi

A mostani gyárleállással a cél, hogy a cég „áttervezhesse kapacitásait a vevői igényekhez képest”, ami minden bizonnyal a visszaeső keresletre vonatkozik, illetve cél az is, hogy eladhassák az eddig felgyülemlett készleteket. „Az egyhetes, egyébként nem teljes, hanem csupán részleges leállást követően a terv az, hogy visszaáll a termelés, hogy szerződéses kötelességeinket teljesítsük, ahogy eddig is. Az elmúlt év során jelentős készletet halmoztunk fel, hogy ellensúlyozzuk a globális alkatrészhiányt, ennek a modern technológiájú árukészletnek az értékesítése fontos feladat” – kommentált érdeklődésünkre a Tungsram.

A helyzet miatt a cég vezetése az államhoz fordult és saját helyzetük javítására két javaslatot tettek: az egyik, hogy az önkormányzatok az energiahatékonysági programjaik keretében tőlük vegyenek termékeket. A másik pedig konkrét pénzügyi támogatás, leginkább vissza nem térítendő támogatásban vagy tőkeinjekcióban gondolkodnak. Ugyanakkor azokra a kérdéseinkre, hogy az állami segítségnyújtáson kívül milyen megoldások jelenthetik a cég számára a túlélést – például invesztál-e a tulajdonos pluszpénzt a fennmaradás érdekében a cégbe –, vagy hogy egyáltalán elkezdődött-e bármilyen tárgyalás az állammal, nem kívánt reagálni a cég.

Megkérdeztük az ITM-et is, a szaktárca szűkszavú válaszából az derül ki, hogy van remény a cég számára:

A kormány számára valamennyi vállalkozás fontos, amely otthonának tekinti hazánkat, ezért vizsgálja, hogyan tud segítséget nyújtani a Tungsram számára annak érdekében, hogy a cég működése továbbra is biztosított legyen.”

„Az utolsó esélyünk az állami támogatás, abban lehet már csak bízni” – mondta már Sallai, aki szerint a cégvezetéssel a nehéz helyzetben is jó kapcsolat: „A párbeszéd megvan, de sajnos a mostani helyzetet nem tudjuk mi befolyásolni”.

MTI / Bruzák Noémi

Arra a kérdésünkre, hogy volt-e, vagy készül-e elbocsátásokra a Tungsram, a szakszervezeti vezető arról számolt be: az utóbbi időben csak természetes fluktuáció volt, komolyabb létszámcsökkentés nem, ilyen tervekről nem is számolt be a cégvezetés. Aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy a menedzsment idén februárban felmondta a 2023-ig hatályos kollektív szerződés három pontját, melyek a felmondási idő, a végkielégítés és a csoportos létszámcsökkentés esetén érvényes a munkavállalókat védő és részükre magasabb juttatási elemeket biztosító rendelkezéseket tartalmaztak. Emiatt májusától munkáltatói felmondás esetén – életkortól és a vállalatnál ledolgozott időtől függően – 2-től 8,5 hónapig terjedő mértékben kevesebb összeget kapnának az eddigieknél az érintett dolgozók.

A cég arra a kérdésünkre sem kívánt válaszolni, hogy hány dolgozó állása kerülhet veszélybe a mostani helyzetben, vagy hogy egyáltalán terveznek-e elbocsátásokat.

A szakszervezeti vezető beszélt arról is, hogy mindezzel párhuzamosan jelenleg is zajlanak a – szokásos évenkénti – bértárgyalások, ám a cégvezetés jelezte, hogy csak a második félévre tudnak tervezni, hiszen akkorra már látnak bizonyos számú megrendelést, de ezek körül is rengeteg a bizonytalanság. A tárgyalások mindenesetre nem könnyűek, a szakszervezet a saját honlapján úgy fogalmaz, hogy „a munkabérek a Tungsramnál évek óta jelentősen a piaci átlag alatt vannak”, két évvel ezelőtt ráadásul részben majd a tavalyi évben teljes egészében megszüntették a béren kívüli juttatásokat is.

MTI / Bruzák Noémi

Mit mutatnak a számok 2018-tól mostanáig?

A Tungsram sokáig a General Electric leányvállalataként GE Lightingként működött, a nevét 2018-ban kapta vissza, amikor a GE Magyarország korábbi vezetője, Jörg Bauer megvásárolta – a vételár pontos összege üzleti titok – a vállalatot.

A felvásárlással akkor 5 gyár – Budapest, Kisvárda, Hajdúböszörmény, Zalaegerszeg, Nagykanizsa – került a Tungsram név alá. Akkoriban az értékesítés 95 százaléka már az üzleti partnereknek történt, akik például az üzletközpontjukat világították ki a cég termékeivel. A tervek akkor úgy szóltak, hogy az első 3-5 évben a cég átalakítása, új üzletágak létrehozása a fő cél, hogy majd a 2020-as évek végére egy egymilliárd dolláros árbevételű vállalkozás működjön.

Az átalakulás részeként az utóbbi években ezért többek közt létrehozták a Solution, az Advanced Materials and Services (Alkatrészek és szolgáltatások), a Lighting (világítástechnika), valamint az Aero Space Power (repülőgépipar) üzletágakat. A Tungsram lapunknak úgy fogalmazott, hogy „2020 első negyedéve nagyon jól sikerült még”, utána minden borult, a „Covid hatásait azóta is nyögjük”, és az átalakulással járó munkát „nem lehet elvégezni, ha folyamatosan a túlélésért kell küzdeni”.

Azt, hogy átalakulás nem ment egyik pillanatról a másikra, a számok is alátámasztják, hiszen az Opten adatai szerint cég bevételei lényegében nem változtak: amíg a felvásárlás évében, 2018-ban 65,2 milliárd forint volt az árbevételük, addig az utolsó nyilvános adatok szerint 2020-ban, amikor a bajok elkezdődtek 72,4 milliárd forint. Az adózás utáni eredmény pedig romlott, a 2018-as 4,7 milliárd forintos veszteség egy évre rá 9 milliárdra, 2020-ra 8 milliárd forintra nőtt. Pénzügyileg mindez rányomta a bélyegét a cégre, amelynek bár a rövid távú kötelezettségei 34-ről 21 milliárd forintra csökkentek, a hosszú távúak viszont a semmiről 36,6 milliárdra ugrottak 2020-ra. Bár 2021-ről nincsenek hivatalos adatok, a cég szerint az az év is veszteséges volt.

Tungsram

Eközben az alkalmazotti létszám is folyamatosan csökkent: 2018 áprilisában még 4353 dolgozója volt a cégnek, ez háromezer alá csökkent 2022 februárjára.

Az alapítástól a GE-ig – kétszer

A Tungsram elődje, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1896-ban jött létre, majd 1909-ben vette fel a jól ismert nevet. Leginkább a gáztöltésű wolframszálas izzólámpa tette híressé, a 20-as évekre a cég termékei világszerte népszerűek lettek. Bár sokan úgy tudják, hogy az amerikai General Electric (GE) csak 1989-es privatizációkor tűnt fel a Tungsram körül, valójában már abban is komoly szerepük volt, hogy a Tungsram az 1920-as években fel tudja pörgetni a gyártási volumenét, hiszen a GE adta át az újpesti gyárnak lámpagyártó automata gépi berendezéseinek technológiáját 1922–1923-ban, sőt 1932-ben már a GE volt a cég többségi tulajdonosa. Aztán a szovjetek teljesen kifosztották a gyárat, 700 vagonnyi gépet, alkatrészt szállítottak el.

A Tungsram innen is talpra állt, 1977-ben már az Egyesült Államokban alapított vegyes vállalatot Action-Tungsram néven, majd a nyolcvanas évektől kiépítette külföldi értékesítési hálózatát. A Tungsram ekkor világszerte ismert, ám a fejlesztésekben a világszínvonaltól fokozatosan lemaradó fényforrásgyártó volt, így a külföldi tőke bevonásának szándékáról már a nyolcvanas évek elején született döntés. Ennek a módját évekig nem sikerült megtalálni, miközben az adóssága csak nőtt. Végül hatmilliárd forintos hitellel került a Magyar Hitelbankhoz, így amikor az állam ennek a feléért próbálta eladni egy német cégnek, a bank akkori elnöke, Demján Sándor merészet lépett: az akkor csillagászatinak számító adóssággal a bank 1989 januárjában megemelte a cég 42 milliós alaptőkéjét, ezzel 91 százalékos tulajdonrészt szerzett, az államé viszont 2 százalékra szorult vissza. 

Horváth Szabolcs

Miután a Tungsram felkerült a kormány által összeállított, a külföldi befektetőknek szánt vállalatokat tartalmazó ötvenes listára, a cégé lett az első olyan szerződés, amely alapján nyugati befektető tulajdonává váltak egy magyar vállalat részvényei. Ez a nyugati befektető 1989 végén a General Electric izzógyártó részlege lett, amely két évvel korábban is tárgyalt a magyar vállalat vezetésével. A GE az 50 százalék + egy részvény irányító többségért 150 milliót – ezért elővásárlási jog illette meg még 20 százalékra, cserébe kötelezettséget vállalt arra, hogy öt év alatt megkétszerezi a Tungsram nyugati exportját. Öt évvel később a GE Lighting már 100 százalékos tulajdonossá vált, az izzógyártó pedig az egyik legnagyobb magyar exportőrré. Az üzlet komoly vitákat szított, a „Tungsram-botrány” – vagyis hogy áron alul adták-e el az egykor szebb napokat látott vállalatot, még az Országgyűlésben is téma volt.

A 2018-as visszavásárlás hátterében azonban nem a magyar leányvállalat, hanem a GE globális cégének problémái álltak, amelyek miatt a tulajdonosok úgy döntöttek, megszabadulnak a fényforrásgyártó üzletágtól. A GE Európa, Közel-Kelet, Afrika és Törökország régióbeli fényforrás üzletága, valamint a cég globális autólámpa-üzletága ekkor került egy olyan cég tulajdonába, amelyet a GE Magyarország korábbi elnöke vezetett.