Jó irányba mutatnak az eddigi lépések, ám továbbiakra is szükség van, ha az állam meg akar menteni cégeket és munkahelyeket a vendéglátó- és szállodaiparban. A kiskereskedelemben annak örülnek, hogy most mindenkire egységesen vonatkoznak az előírások. Összeszedtük az érdekvédelmi szövetségek első reakcióit az éjjel megjelenő új szabályokra.
Felemásra sikerült a kormány szálloda- és vendéglátóiparra bejelentett első mentőcsomagja – véli Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, amely persze azért még látni szeretné a részletes szabályozást, illetve további kedvezményekért is harcolna. A kocsmák viszont nem optimisták, szerintük nulla bevétel mellett semmit sem ér a vendéglátósoknak adott az állami támogatás.
Parragh László azzal állt elő, hogy a vállalkozások egy évig ne fizessenek iparűzési adót. A települések vezetői szerint ebből a pénzből éppen hogy állami feladatokat látnak el az önkormányzatok.
A koronavírus-járvány második hulláma felülírta a kormányoknak azon törekvését, hogy megpróbálják elkerülni a gazdaságot bénító korlátozásokat. A kérdés az, ez hogyan befolyásolhatja a második negyedévi durva zuhanás utáni helyreállást.
Sikkasztás, korrupció, luxusingatlan vásárlása és egy szexuális zaklatással vádolt bíboros bírósági ügyének befolyásolása, mégpedig a vádlott oldalán – címszavakban így lehetne összefoglalni azt az ügyet, amely az elmúlt napokban felborította a Vatikán életét.
Még lehetne is ráció abban, hogy a Mol megjelenik a Budapest Airport tulajdonosai között, ám úgy tűnik, a mostani tulajdonosok nemigen akarnak megválni a részesedésüktől. Persze, mindig van az az ajánlat, amire nehéz nemet mondani.
Még idén megjelenne a nagy kábelszolgáltatóknál az Arena4, amely nemrég az NFL közvetítéseinek jogaival robbant be a köztudatba. Borsány-Gyenes Andrással, a csatorna vezérigazgatójával arról beszélgettünk, milyen a magyar sporttévés piac, mennyire kockázatos elindítani a sokadik sportcsatornát, illetve várható-e újabb nagy dobás tőlük.
Jogi útra terelné az egyik szakszervezet a bérvitát az Dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt.-nél. A hangulat most különösen forró az acélgyár környékén, ugyanis a szakszervezetek szerint burkolt leépítések is zajlanak a cégnél. A vállalat egyelőre hallgat.
Miután valamennyire normalizálódott a koronavírus-járvány után a helyzet Kínában, egyből nagyszabású diplomáciai hadjáratba kezdett a kommunista állam, hogy minél hamarabb helyreállítsa megtépázott renoméját. Egyelőre felemás sikerrel: aki eddig is barátian viszonyult hozzá, mint például Magyarország, azzal megmaradt a jó viszony, aki viszont kritikus volt, az is maradt. Azt mindenesetre már elérték Pekingben, hogy megakadályozzák az egységes uniós kiállást. A helyzetet Szunomár Ágnes Kína-szakértővel, a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatójával és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával tekintettük át.
Május elsején lép hatályba az a rendelkezés, amely a korábbiaknál nagyobb szabadságot ad a munkaügyi szabályok alkalmazásában. Tényleg élni fognak a cégek a rabszolgatörvény adta lehetőségekkel? Egyáltalán milyen lehetőségeik vannak? És persze: mehetek nyáron szabadságra? – munkajogi kérdéseket tisztázunk Kéri Ádám ügyvéddel, az Adózóna.hu szakértőjével.
Hiába szólnak az elmúlt hetek szinte kizárólag a koronavírusról, a felszín alatt igen erősen begyűrűzött egy másik válság: kitört egy olyan olajháború, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Sőt, egyes szakértők már az olajtermelő országok kollektív öngyilkosságáról beszélnek. Az autósok egyelőre örülhetnek, hiszen az üzemanyagárak bezuhanhatnak.
Négy éve tervezik, március másodikától jön végre az azonnali fizetés rendszere. Bár kilenc hónapot csúszott, mégis világelső lehet a magyar szisztéma.
Az utóbbi időben kétszer is merészet lépett a Coca-Cola: először a meleg párokat bemutató Love is love kampánnyal, majd Schobert Norbert szülő nőket érintő megjegyzésére reagáló hirdetéseikkel. Szűcs Judittal, a Coca-Cola Magyarország Kft. kommunikációs vezetőjével és Kölcsei Gergely senior brand menedzserrel beszélgettünk arról, hogyan készülnek és milyen utóélete van ezeknek a kampányoknak.
Bár sokan csak a gyárakat és az autókat okolják a légszennyezésért, vannak olyan területei Magyarországnak, ahol a lakossági fűtés a legnagyobb szennyező. Mit tehetnek azok, akik jobb híján használt ruhát és műanyagot égetnek el, csak hogy ne fagyjon meg az egész család? A Sajó-völgyben jártunk.
Fontos-e, hogy Greta Thunberg egy óriási manipuláció részeként hívja fel a figyelmet a klímaváltozás fontosságára, vagy a végső cél szempontjából teljesen mindegy? Tényleg semmit sem ér, ha mi szelektíven válogatjuk a szemetet, miközben a világ nagy szennyezői alig lépnek? Többek között erről beszélgettünk ifj. Chikán Attilával, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatójával, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnökével, akitől azt is megtudtuk, hogy mihez tud kezdeni egy vállalatvezető, ha egy fenntarthatóságról zenélő rapperrel találkozik.
Jelentősen romlott a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, ám a helyi kamara nem aggódik, szerintük csak átmeneti a visszaesés, trendről egyelőre nem beszélhetünk.
Mindenkit meglepett a Ryanair bejelentése, miszerint kivonul Budapestről és helyét lengyel leányvállalatának, a Buzz-nak adja át. Több légügyi szakértővel beszéltünk arról, mi motiválhatta a lépést.
„Ha él a gyár, él a város” – állítják Dunaújvárosban, ám most bejelentették: 350 fővel csökkentik a mintegy 5 ezer fős létszámot, ami akár a végét is jelentheti a magyar acélipar zászlóshajójának. A helyzet nem reménytelen, de valószínűleg ismét szükség lehet állami segítségre. A helyszínen jártunk, hogy megtudjuk, mekkora a gond, és egyáltalán mit gondolnak az ottaniak a mostani folyamatokról.
Bár ismét nőtt a számuk, még mindig csak a magyarok 44 százaléka rendelkezik valamiféle megtakarítással – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Az eredményeket bemutató sajtótájékoztató után Kovács Antallal, az OTP vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogy miért nem akarnak félretenni a fiatalok, mennyit számít az optimista jövőkép, illetve, hogy mire elég, ha csak havi 2500 forintot tudunk megtakarítani.
Itt a vége: januártól végleg lezárul az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 17 éves története. Utánajártunk, mit kell tennie annak, aki még nem váltott.
