Galicza Dorina

„Az unió hatásköre is véges, de a jogsértő kormányokat le lehet váltani”

Kedden adta át az Európai Parlament a kiemelkedő újságírói munkáért járó Daphne Ceruana Galizia-díjat, ennek alkalmából pedig sajtószemináriumot tartottak a médiaszabadságról szóló európai jogszabályról. A beszélgetésen szó esett politikai alapon kinevezett médiahatóságokról és bírókról, kibertámadásokról és illegális lehallgatásokról – egyszóval szinte mindenről, ami a magyar média szabadságára is súlyos veszélyt jelent.


Teherán utcáiról a focivébén és a Tiktokon át a béke Nobel-díjig – az iráni nők tiltakozásának egy éve

A nők elleni rendszerszintű elnyomás és erőszak, valamint a halálbüntetés ellen évek óta harcoló Nargesz Mohammadi iráni aktivista kapta idén az emberi jogokért folytatott küzdelem talán legnagyobb elismerését. A Nobel-békedíj ismét felhívja a figyelmet az Iránban zajló tüntetésekre, a nők szabadságjogainak hiányára és az elnyomó rezsimre, amely épp egy évvel ezelőtt kapott igazán nagy nyilvánosságot.


Mi történt, hogy százával fogják el Budapesten a magukat töröknek valló migránsokat?

Három olyan esetre is fény derült az elmúlt hetekben Budapesten, amikor egyszerre több tucat illegális bevándorlót tartóztatott fel a rendőrség. Ezek közül kettő a legbelsőbb kerületekben, egy pedig a miniszterelnök házától nem messze volt. A statisztikák is megugró számokat mutatnak, a három nyári hónap alatt összesen 81 embert kaptak el a fővárosban, szeptemberben ez a szám már 360 volt. Az érintetteknek legalább a fele török volt, vagy legalábbis annak vallotta magát.


"Mindenhol pelenkák voltak, meg gyerekcipőket is találtunk. Egészen piciket" – Megnéztük, hogyan zsúfolódhatott össze 86 ember illegálisan egy belvárosi lakásban

Néhány napon belül két helyszínen is több tucat illegális bevándorlót kaptak el a rendőrök Budapesten. Múlt héten Budán, a miniszterelnök házának közelében, hétfőn pedig Pesten, a bulinegyed közepén intézkedtek a hatóságok. Megkerestük a rendőrséget, hogy mit kezdenek az új jelenséggel, és elmentünk a hetedik kerületi Holló utcába is, hogy utánajárjunk, milyen az, amikor nyolcvan ember zsúfolódik össze illegálisan egy belvárosi lakásban.


A lebukott politikus megy, a kamujelöltek maradnak – miért pont a 18. kerületben próbálkozott be a Fidesz?

A rendre szoros választási csatákat hozó Pestszentlőrinc-Pestszentimre tökéletes terep arra, hogy a kamujelöltek bezavarjanak: a helyi választókerületben múlt már fideszes kétharmad is 56 szavazaton úgy, hogy ennél jóval többet szereztek addig ismeretlen önjelölt "politikusok", de a legutóbbi önkormányzati választáson is volt balhé egy gyanúsnak tartott civilszervezet miatt. Nem csoda, hogy a kerületet vezető Szaniszló Sándor arra számít, több, a kormánypárt által informálisan támogatott “álcivil” kihívója lehet jövő júniusban. Még úgy is, hogy az a fideszes politikus lemondásra kényszerült, aki megpróbálta lefizetni az MKKP egyik jelöltjét.


“Egy kis intenzív osztályt kellett berendezni 1050 méter mélyen” – így látta az amerikai barlangász mentését Zádor Zsófia, aki elsőként ért le a bajba jutott férfihez

Két és fél nap kellett ahhoz, hogy biztonságban a felszínre emeljék Mark Dickey barlangkutatót, akinél tíz nappal ezelőtt emésztőrendszeri vérzés alakult ki a dél-törökországi Taurus-hegység Morca-barlangjában. Mentésében számos ország részéről összesen több százan vettek részt, a hvg.hu pedig elérte az egyik magyar orvost, Zádor Zsófiát, aki elsőként ért le Dickeyhez. Az intenzív osztályon dolgozó orvos az akadozó térerő ellenére mesélt Törökországból arról, milyen nehézségekbe ütköztek az akció során, elmondta, mitől nehezebb egy barlangban ellátni valakit, mint az űrben, és elárulta, hogyan esznek, alszanak vagy járnak mosdóba ezer méterrel a föld felszíne alatt.



"Én még jöhetek, de más már ne jöjjön" – megfojtja a budapesti agglomerációt a túlnépesedés

2022-ben egyetlen év alatt több mint tízezer fővel nőtt Budapest agglomerációjának lakossága, egyre több Pest megyei település érzi úgy, és mondja ki, hogy több ember már nem fér ott el. Bár a folyamat nem új, az elmúlt évek kormányzati intézkedései egyszerre növelték a kiköltözési kedvet és vettek ki az önkormányzatok kezéből olyan eszközöket, amelyekkel vissza tudnák fogni a tendenciát, vagy ki tudnák szolgálni az igényeket. Miből érzékelhető, hogy egy településen már tényleg túl sokan élnek, és milyen kihívásokat jelent ez a városvezetésnek? Mik a legégetőbb problémák, és hogyan lehetetlenül el ezek megoldása? Főváros környéki települések polgármestereivel beszélgettünk.


Valóban emberi tevékenység áll a Békés megyei földrengések hátterében?

Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának? Szakemberek segítségével vettük végig, hogy pontosan mi áll a hazai földrengésekről szóló hírek hátterében, hogyan értelmezzük a magnitúdó és a rengésfészek mélységére vonatkozó értékeket és arra is kerestük a választ, hogy miért érezzük azt, hogy hirtelen megsokszorozódott a földmozgások száma.



Az Árpád hídi tragédia brutális szála, amiről alig esik szó: a baleseti sérültek lefotózása

Megrázta a közvéleményt, hogy egy spontán gyorsulási verseny során egy Mercedes 137 kilométer per órás sebességgel gázolt el egy biciklist az Árpád hídon. A helyszínen több fényképet is készítettek ismeretlenek a sérültről, amelyek aztán terjedni kezdtek a neten. A rendőrség ebben az ügyben is vizsgálódik, a hvg.hu pedig utánajárt, mi a helyzet jogilag az ilyen esetekben, illetve hogy miért érezhet késztetést valaki arra, hogy megörökítsen egy ilyen pillanatot.



"31 év tanítás után ősztől már a helyi járaton találkozhatnak majd velem buszsofőrként"

Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.




A mesterséges intelligencia még nem készül ellopni a munkánkat, de szívesen segít újat találni

Álláskeresés közben számos kérdés merül fel bennünk, és minden rokonunk, barátunk, ismerősünk és kollégánk azt gondolja, ő tudja rájuk a legjobb választ. Ha úgy érzi, ezekben inkább szakemberekre hallgatna, látogasson el a szerdán kezdődő HVG Állásbörzére. Ha pedig arra kíváncsi, hogyan fordíthatja előnyére a ChatGPT-t a munkakeresésben, olvasson tovább!


„Az állami támogatás az éhenhaláshoz sem elég” – a hajléktalan emberek ötöde éhezik

A fedél nélkülieknek az élelmiszerinfláció, a segítőszervezeteknek pedig a rezsiárak emelkedése jelentette a legnagyobb problémát az elmúlt egy évben – derül ki a Menhely Alapítvány felméréséből. Miközben a legnehezebb élethelyzetben lévők számára gyakorlatilag semmilyen állami segítség nem jut, a hajléktalanellátó szervezeteket a bezárás szélére taszította a rezsicsökkentés eltörlése.