Szögesdróton fennakadt muszlim kendő mesél 2015-ről az új Néprajzi Múzeumban
4 perc
2022.05.28. 11:30
Hiába volt az ellenállás, az Orbán-kormány által kiharcolt Liget-projekt részeként elkészült a Néprajzi Múzeum, és a korábbi ígéretek ellenére a még eltervezett épületeket is fel fogják húzni a Városligetben.
„Hetedszer jelenik meg az elmúlt 150 év sajtójában, hogy megnyílt a Néprajzi Múzeum” – érzékeltette Kemecsi Lajos főigazgató a városligeti épületben most révbe ért mintegy negyedmilliós műtárgyállomány hányatott sorsát – közte jelentős afrikai, ázsiai, amerikai gyűjteménnyel. Amikor már nem fértek el a Nemzeti Múzeumban a Xantus János etnológus által vezetett néprajzi osztály tárgyai, átszállították az 1892-ben felépült Várkert Bazárba. Csakhogy az új kiállítótér annyira alkalmatlan volt, hogy a következő évben egy bérházba költöztették a gyűjteményt, és ott nyílt meg az első állandó kiállítás is. Aztán a Városligetben lévő Iparcsarnokba került, ahol az idilli állapotoknak vihar vetett véget, a beszakadt felülvilágítón annyi víz áramlott be, hogy még a kiállított indián kenu is elindult.
Biztonságosabb, ám kevéssé látogatóbarát volt a mai Könyves Kálmán körúton lévő egykori iskolaépület, a szecessziós Tündérpalota, ahová az 1920-as években költözött a múzeum, és fél évszázadon át ott is maradt. Mígnem a Kossuth térre, a volt Kúria épületébe került, miután onnan a budai Várba helyezték át a Nemzeti Galériát. Csakhogy az egybenyitott tárgyalótermek nem feleltek meg a múzeum igényeinek, raktár is alig volt. Többször szóba került a költözés, amit végül az Orbán-kormány döntött el 2017-ben. Az elhatározást nem a múzeum minél jobb elhelyezése motiválta, inkább az, hogy a Kúria visszaköltözhessen az Igazságügyi Palotába.
A Ferencz Marcel tervezte, 35 milliárd forintból elkészült új épület az Ötvenhatosok terének hatalmas parkolójára épült úgy, hogy meghagyták az 1956-os szabadságharcosok emlékművét.
A múzeum hétezer négyzetméteres, az építész által a jövő kultúrkelyhének nevezett, két oldalról felkunkorodó, gördeszkapálya-szerű, füvesített-fásított teteje szabadon bejárható. A homlokzatot a múzeum gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszteres szerkezetű fémhálóval fedték be.