Az utolsó pillanatban készült film az argentín gauchókról, mielőtt már csak skanzenben láthatjuk őket
A Thaiföldön élő, 31 éves kambodzsai Da nem engedi a gyerekeit iskolába, mert attól fél, hogy bántalmaznák őket. A londoni The Guardiannak nem az igazi nevén nyilatkozó és takarítóként dolgozó anya az adósságai miatt nem teheti meg, hogy hazamenjen, miközben a Thaiföldön főként alulfizetett munkákat vállaló több mint félmillió kambodzsai közül számosan visszatértek hazájukba. Úgy tűnik, az ötnapos súlyos határ menti harcokat lezáró múlt heti tűzszünet dacára a feszültség nem csökken, a közösségi médiát elárasztották a gyűlölködő, uszító és fenyegető tartalmak.
A törékeny tűzszünet megmentése érdekében a katonai vezetők a közvetítő szerepet betöltő Malajziában hétfőn egyeztetéseket kezdtek, amelyeket a tervek szerint a védelmi miniszterek találkozója követ. A július végi harcokban tüzérséget, vadászgépeket és drónokat is bevetettek, 43-an haltak meg – főként civilek –, és 300 ezren menekültek el a harci zónából és környékéről. Ennyire súlyos harcokra a két délkelet-ázsiai szomszéd között legutóbb a 2008 és 2011 közötti években került sor, de a halálos áldozatok száma akkor kisebb volt.
Hun Manet kambodzsai miniszterelnök, Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök és Phumtham Wechayachai thai megbízott miniszterelnök a tűzszünettel végződő kambodzsai-thai béketárgyalásokat követően 2025. július 28-án.
MOHD RASFAN / POOL / AFP
A mostani feszültség februárban kezdődött, amikor kambodzsai katonák és civilek felmásztak egy vitatott hovatartozású és a Khmer Birodalom korából származó határ menti templom romjaira, ahol hazafias dalokat énekeltek. Bár thai katonák gyorsan megjelentek, de a konfrontáció még nem követelt áldozatot.
