Beszélni akarsz a Hamásszal vagy az iráni főpapokkal? Hívd a két magyar megyényi, de szupergazdag Katart, tud segíteni

A jelentéktelen és kicsiny emírségből a földgázkincse és a biztonságra törekvése révén Katar globális közvetítővé vált, és Venezuelától Ukrajnán át Afganisztánig bármilyen viszály rendezésében segít.

Beszélni akarsz a Hamásszal vagy az iráni főpapokkal? Hívd a két magyar megyényi, de szupergazdag Katart, tud segíteni

Rendkívül élesen ítélte el Katar, hogy Izrael a múlt héten szándékosan intézett támadást a katari al-Dzsazíra újságírói stábja ellen. A Gázavárosban végrehajtott akcióban a tévé négy munkatársa (és még két másik személy) vesztette életét – Izrael arra hivatkozott, hogy az egyik riporter a Hamász tagja volt, aki korábban a zsidó állam elleni rakétatámadásokban is részt vett. A vita jól érzékelteti a diplomáciai kapcsolatban nem álló Izrael és Katar bonyolult viszonyát.

Hiszen egyrészt a Hamász politikai irodájának otthont adó és a szélsőséges palesztin szervezetet korábban jelentősen pénzelő kicsiny arab monarchia – Egyiptom mellett – a fő közvetítő az iszlamista mozgalom és Izrael között. A lassan két éve folyó gázai háborúban Katar segítsége révén korábban már sikerült tűzszünetet kötni, és több tucat izraeli túsz nyerte vissza szabadságát. Ugyanakkor

Dohát bírálja az izraeli szélsőjobb, alattomos szereplőként állítva be az emírséget.

Katar viszont továbbra is a legfontosabb kommunikációs csatorna marad a Hamász felé nemcsak Izrael, de az USA számára is.

A magyar iskolákat elnézve elképzelhetetlen: Katarban felhúznak 40 ezer m2-nyi iskolát, ez lesz a világ legnagyobb 3D-nyomtatott épülete

Nem is annyira meglepő, hogy egy közel-keleti állam birtokol egy újabb építészeti rekordot. A katari létesítmény egyben technológiai bravúr is, hiszen olyan épületről, pontosabban két épületről van szó, amelyeket 3D-nyomtatással építenek.

Az emírség ugyanis néhány évtized alatt rendkívül befolyásos globális diplomáciai szereplővé nőtte ki magát, és nemcsak az USA-val ápol jó kapcsolatokat, de többek között a Hamászt támogató Iránnal is. Jól mutatta ezt, hogy amikor Izrael júniusban légicsapásokat indított Irán ellen, néhány órán belül Donald Trump amerikai elnök máris telefonon hívta Tamim bin Hamád al-Táni katari emírt. A 12 napos háborúnak nevezett konfliktusban az USA először mért légicsapásokat iráni atomlétesítményekre, és a lehetséges további eszkalációt Katar „egzisztenciális fenyegetésnek” érezte. Érthető módon, hiszen Irán válaszcsapásként a katari al-Udeid katonai támaszpontot vette célba, ahol 10 ezer amerikai katona állomásozik. Az előre jelzett iráni támadást sikerült elhárítani, és a konfliktus két napon belül lezárult, amiben Katarnak megint csak kulcsszerepe volt.