Már a januári hivatalba lépése utáni ötödik napon a gázai palesztinok kitelepítését javasolta Donald Trump amerikai elnök, aki úgy vélte, hogy Egyiptomnak és Jordániának kellene befogadnia őket. Pár nappal később arról beszélt, hogy az USA átvenné a Gázai övezetet, ahol turistaparadicsom létesülne. Aztán több munkatársa is tompított Trump meglepő elképzelésein, és úgy tűnt, hamvába holt a közel-keleti Riviéra ötlete. De a múlt héten Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő idei harmadik hivatalos washingtoni látogatásán megint felszínre tört a lassan két éve folyó háború által 90 százalékban lerombolt tengerparti övezet 2,3 milliós lakosságának áthelyezéséről szóló elképzelés. Sőt Trump örvendezett, hogy „nagy együttműködés” tapasztalható „környező országok részéről”.
Mintha Netanjahu is beállna a kitelepítés terve mögé, igaz – mint mondta –, az önkéntes alapon történne. De kérdés, ha valóban megvalósul a projekt, mennyire lesz szabad választásuk a palesztinoknak. Ötletelésből nincs hiány. Jiszráel Kac védelmi miniszter a múlt héten közölte,
utasította a hadsereget, hogy készítsen tervet valamennyi gázai palesztin elköltöztetésére az övezet déli részében kialakított táborba.
Hozzátette: a Rafah romjain létesítendő „humanitárius városba” eleinte 600 ezren mennének, majd követné őket minden gázai. Mindenki átesne biztonsági szűrésen, és a Hamász tagjait nem engednék be. Aki pedig bebocsátást nyer, az nem hagyhatná el a tábort. Ehud Olmert volt izraeli kormányfő etnikai tisztogatásnak nevezte a tervet, a humanitárius város ötletére pedig egy hétvégi interjúban azt mondta: „koncentrációs tábor”.
