Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Dzsámnagar legutóbb akkor került sok amerikai látókörébe, amikor Rihanna popsztár tavaly márciusban illusztris vendégek – köztük Bill Gates, Mark Zuckerberg vagy Ivanka Trump – előtt lépett fel Ázsia leggazdagabb embere, Mukes Ambani kisebbik fiának esküvő előtti partiján. A nyugat-indiai városnak nincs nemzetközi repülőtere és nincs a kedvelt turisztikai látványosságok között, de van kikötője, és a világ legnagyobb olajfinomítójával dicsekedhet, amely az Ambani család hatalmas konglomerátumához, a Reliance Industries üzleti birodalomhoz tartozik.
A térség finomítói szívják fel az India által vásárolt orosz olaj harmadát, így a város most megint az amerikai–indiai kapcsolatok homlokterébe került, de kevésbé örömteli módon. Donald Trump amerikai elnök a múlt héten 50 százalékra megduplázta az egy héttel korábban Indiára kivetett vámot, amely elvileg augusztus 27-én lép életbe.
Trump így büntetné meg az ázsiai országot a főként kőolajból és fegyverekből álló oroszországi importja miatt, amellyel India – így az elnök – „az orosz hadigépezetet finanszírozza”, miközben ő megpróbál véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Trump húzása meglepő, sőt megalázó Narendra Modi indiai kormányfő számára,
akit az elnök a barátjának nevezett, és februárban a nyilvánosság előtt tiszteletteljesen fogadta a washingtoni Fehér Házban. Azóta gőzerővel folytak a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások, India számos gesztust tett – például az agrárpiaca részbeni megnyitásával –, és úgy tűnt, a legnagyobb hatalmak asztalánál helyet követelő szubkontinensnyi ország lehet az első, amely tető alá hozza a megállapodást, és megússza a vámháborút.
