Egy új osztályú, rekordméretű tengeri luxushajó első útja is jelzi az óceánjárós nyaralások töretlen népszerűségét. Az ágazat tavaly már túlszárnyalta a járvány előtti utasszámot.
Hiába állít tilalmakat és fogalmaz meg bírálatokat Izraelnek az USA, a támogatását nem csökkenti. A ramadán hozhat némi enyhülést a gázai háborúban, amely azonban kiszámíthatatlan új szakaszhoz ért.
Felpörögtek az egyesülések az amerikai palaolajszektorban. Az USA csúcsot dönt a termeléssel, ám ez nem jelent alacsonyabb árakat.
Képes lesz-e Indonézia megőrizni a bámulatos gazdasági fejlődést és a demokráciát? Ez a tétje annak, hogy vitatott múltú egykori tábornok léphet a rendkívül népszerű leköszönő elnök, Joko Widodo helyébe.
A Hamász utolsó „bástyája”, Rafah elleni izraeli szárazföldi támadással a háború eddiginél is véresebb szakasza következhet. A Netanjahu-kormány szélsőjobboldala zsidó kolóniák építését tervezi a Gázai övezetben.
Kevesen látták vagy ismerik Abdul Malik al-Hutit, aki a Vörös-tenger vidékén a tengeri kereskedelmet fenyegető milíciává építette fel a családnevét viselő síita mozgalmat.
Könnyű út vezet a rács mögül a kormányfői székbe és fordítva Pakisztánban, ahol a hadsereg játssza a forgalomirányító szerepét. Negyedszer kerülhet hatalomra a miniszterelnökségei után már két börtönbüntetést letöltött Navaz Sarif, akit óriási kihívások várnak.
Egyre nyilvánvalóbbak az izraeli háborús kabineten belüli ellentétek a gázai háború céljait illetően, ami még esélytelenebbé teszi az átfogó rendezést.
A szomszéd országokra lövő Irán célja az elrettentés, ami azonban a sebezhetőségére is rávilágít. A gázai háború egyre inkább hergeli a perzsa állam közel-keleti klienshálózatát, növelve a konfliktus kiszélesedésének veszélyét.
A szavazatok 73 százalékával nyerte az elnökválasztást a 25 magyarországnyi Kongói Demokratikus Köztársaságban Félix Tshisekedi, független megfigyelők azonban sok súlyos szabálytalanságról számoltak be.
Izrael és a Hamász háborújának egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a Gázai övezet sorsa. Mennyire marad lakható és élhető, és ki fogja kormányozni, ami persze azt az ugyancsak alapvető kérdést is felveti, hogy mi lesz a Hamász sorsa. Háborús pillanatfelvételünk az alábbiakban.
A szélsőségek elutasításában, a másik megértésében, az alulról kezdeményezett közvetlen párbeszédben hisznek a lapunknak nyilatkozó békeaktivisták, akik szerint bizalom nélkül nem lehet megbékélés izraeliek és palesztinok között.
Kevésbé várt helyről érkező fenyegetés miatt válhat regionális konfliktussá a Hamász és Izrael gázai háborúja. A jemeni síita hutik egyre több rakéta- és dróntámadást hajtanak végre főként kereskedelmi hajók ellen a világ egyik legforgalmasabb vízi útján, ami a globális gazdaságot is fenyegeti.
A növekvő kávéfogyasztás és -termelés súlyos környezeti kárt okoz a Földön. Zöldebb módszerekkel a negyedére csökkenthető a kávézás karbonlábnyoma.
A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Tudósok szerint 2050-re elérhető, hogy az energiatermelés 100 százalékban zöld legyen.
Másfél évtizedet élt az Egyesült Államokban, ahol doktori címet is szerzett Musza Abu Marzuk, a Hamász politikai vezetésének egyik legbefolyásosabb tagja, a szervezet pénzgyűjtője és kvázi külügyminisztere.
Izrael a teljes Gázai övezetre kiterjesztette a szárazföldi műveleteket, a palesztin lakosságnak alig van hova menekülnie. A Hamász radikális szárnya állandó háborút akar.
