Sóvárgunk a „régi ízek” után, és az ország tele van termékeny termőföldekkel, mégsem jutunk még több valódi, jó minőségű helyi alapanyaghoz. Hogyan hátráltatja a szabályozási rendszer a termelők munkáját, ezáltal azt is, hogy minőségi termékekhez jussunk? És vajon ehetünk-e jobban, mint a nagyszüleink?
Lehet nemet mondani, ha a gyerek télen áfonyát akar enni? Tényleg szükségünk van a tavaszi szőlőre? Van-e élvezeti értéke egy olyan gyümölcsnek, amelyik ezer kilométereket utazik, mielőtt a tányérra kerül, miközben a szélsőséges időjárás miatt valamiből egyik évben nyolcvan kiló terem, egy másik évben pedig másfél tonna? És mit kell tenni azért, hogy szívesen együnk főételként is egy korábban lenézett zöldséget? Horváth Boldizsárral, a Farm2Fork alapítójával beszélgettünk.
Ha nem akarunk egy sokadik konyharuhát, fakanalat, borospoharat (bár ez fogyóeszköz), ne adj isten bögrét vásárolni a sütés-főzés és a gasztronómia iránt érdeklődő barátainknak, rokonainknak, de híján vagyunk az ötleteknek, itt a segítség. Örök darabok, különleges sütőformák, tematikus társasjátékok, magyar alkotók termékei, praktikus konyhai eszközök és ehető finomságok tárházával érkezünk!
A birs szerényen megbújik a piacok őszi-téli kínálatában, pedig kevés gyümölcs ennyire sokoldalú és hálás alapanyag. Ősi kultúrnövény, középkori gyógyszer, magyar házikertek állandó lakója, sőt, még ki is rántották a magyar konyhában, mégis ritkán használjuk ki különleges aromáját és gazdag konyhai lehetőségeit. Hét tippben mutatjuk meg, hogyan érdemes újra felfedezni a birset, a cikk végén pedig két olyan török receptet is közlünk Tóth Ágnes török gasztronómiai szakértőtől, amelyek otthon is könnyen elkészíthetőek, és jól példázzák, miért érdemes a birset sós fogásokban is használni.
Hol húzódik a határ tisztelet és újítás között? Mi egy séf felelőssége a hazai gasztronómiai örökséget illetően? Miért hiányzik a szakmából az összefogás, és vajon hogyan lehetne elősegíteni a valódi változást? Hogyan építi a kortárs magyar konyhát a fiatal generáció? A budaörsi Rutin étterem Michelin Young Chef díjat elnyert séfjével beszélgettünk.
Miért ragaszkodunk ahhoz, hogy mindent kirántunk? Miért baj, hogy mi enni járunk, nem étterembe? Miért dobunk hátast előbb a poliptól, mint egy jó pörkölttől? A Buja Disznók apa-fia vezetőpárosával beszélgettünk.
November 11., Márton-nap egykor a paraszti év lezárását jelentette, ma pedig a bőség, a közösség és a gasztronómia ünnepeként él tovább. Bár legtöbben a libasülttel és az újborral azonosítjuk, ez a nap ennél jóval mélyebb kulturális és emberi tartalommal bír. A természet rendjének és az év ciklusainak tiszteletére emlékeztet, ugyanakkor az adakozás fontosságát is hangsúlyozza. A Márton-nap alkalmat kínál arra, hogy figyelmünket azok felé is fordítsuk, akiknek ezen a napon – és máskor is – kevesebb jut az asztalra.
A háború alatti húshiány idején a nélkülözés eledele volt, ma pedig a nose-to-tail filozófia újrafelfedezett alapanyaga. A pacal világszerte fogyasztott étel, a magyar konyha szerves része, de ha éttermi étlapokon keressük, alig találjuk. Éttermeket és programokat ajánlunk, ahol a rajongók különböző formában kóstolhatják az ételt, akik pedig eddig ódzkodtak tőle, legjobb formáiban találkozhatnak vele hazai séfek prezentációjában.
Miért adunk mindannyian más és más választ arra a kérdésre, hogy mi a magyar étel? Hogyan alakult ki az a kép, amely a magyar konyhát a zsíros, paprikás, rántásos fogásokkal azonosítja? Milyen szerepet játszottak ebben a szakácskönyvek, a történelmi és politikai korszakok? Esznek az unokáink még szalontüdőt vagy Jókai bablevest?
A sütőtök az ősz egyik legnagyobb sztárja. A sokoldalú zöldség édes és sós ételekben egyaránt megállja a helyét: vitaminokban gazdag, remekül harmonizál fűszerekkel, és jól állnak neki a legkülönfélébb textúrák, eljárások. Összeállításunkban olyan éttermeket listáztunk, ahol különleges formában kóstolhatjuk a sütőtököt, megosztunk egy nem mindennapi tortareceptet, megmutatjuk, milyen fűszerekkel dobhatjuk fel magunk is a tököt, emellett egy programot is ajánlunk, ahol közelebbről megismerhetjük a sütőtök termesztését, fajtáit és kulináris lehetőségeit.
Miért az alapján döntünk egy étteremről, hogy elég nagyok-e az adagok? Miért nem merünk újra megkóstolni valamit egy-egy rossz élmény után? Miért nem szeretünk osztozkodni? És miért félünk attól, ami egy kicsit is más? Mindannyian magunkkal hozzuk a múltunkat az étkezőasztalhoz. Gyerekkori élmények, családi szokások, iskolai menzák és a körülöttünk élő közösség mintái alakítják, hogyan eszünk, mit tartunk finomnak, és mennyire merünk új fogásokat kipróbálni. Nézzük, mit árulnak el rólunk legismertebb averzióink.
