Kertész Zsanett

Egy növény, amely évezredeket élt túl, és most a klímaváltozás teszi próbára – interjú Laki Juli olívatermesztővel

Az Honest Toil egy görögországi kis termelő és a környező kistermelők farmjairól származó, szűretlen, extra szűz olívaolajat forgalmazó márka, amelyet Laki Juli és partnere, Tom alapítottak – ők maguk is termelők. Az Honest Toilt tizenöt éve indították útjára, mára elismert prémium olívaolaj-márkává vált Európában. Laki Julival az olívatermesztés mindennapjairól, a márka születéséről, a magyar piac sajátosságairól és az éghajlatváltozás hatásairól beszélgettünk.

7 tipp a HVG-től: indiai konyha a curryn túl

Az indiai konyha megértéséhez nem csupán receptekre, hanem szemléletre is szükség van: a kézzel étkezés hagyománya, a rétegzett fűszerezés és az alapanyagok tudatos használata mind szerves részei ennek a gasztronómiai kultúrának. Bár itthon gyakran leegyszerűsített képet kapunk róla, az indiai konyha rendkívül sokszínű és technikailag is izgalmas. Egy kis utánajárással és nyitottsággal azonban ez a világ otthon is felfedezhető, ebben segített nekünk Sándor Lőrinc séf is, többek között házi paneer- és chutneyreceptekkel.

7 tipp a HVG-től: így lesz tökéletes a húsvéti sonka

Hogyan válasszunk igazán jó sonkát, és mire figyeljünk vásárláskor? Mi a különbség a gyors- és a lassú pácolás között, és hogyan befolyásolják ezek az ízt és az állagot? Hol találjuk a legjobb minőségű sonkákat, és milyen fűszereket érdemes tenni a főzővízbe? Tanácsok és praktikus tippek a tudatos bevásárláshoz és elkészítéshez.

Nem kell kiabálni valakivel ahhoz, hogy jól főzzön – lehet emberséges egy erősen hierarchikus rendszer?

Gordon Ramsay üvöltözése évtizedekig szórakoztatta a népet a képernyőn, a Noma botránya pedig most uralja a sajtót. Az egyik fikció volt, a másik nem – de mindkettő ugyanarról győzte meg a világot: hogy a konyha így működik. Igaz ez? Lehet-e magas színvonalú konyhát vezetni félelemkeltés nélkül? És ha igen, miért tart olyan sokáig, hogy ez a szemlélet utat törjön magának?

„A legnagyobb álmunk olyan italt alkotni, ami túlél bennünket” – így válik egy koktél kulturális örökséggé Salvatore Calabrese és Federico Pavan keze alatt

Egy londoni bárpulttól az Amalfi-partig ívelő történet érkezett egy estére Budapestre. Az Altamura Distilleries és a Collective Warehouse meghívására a Múzsa bárban vendégeskedett Salvatore Calabrese és Federico Pavan. Calabrese – akit a szakma egyszerűen csak maestróként emleget – 1966 óta dolgozik a bárvilágban, története egyben a modern koktélkultúra története is. Pavan tizennégy éve áll mellette: előbb tanítványként, ma már alkotótársként.

7 tipp a HVG-től: mindent a ramenről, ha megadnánk magunkat a japán levesnek

Budapesten kitört a ramenforradalom: sorra nyílnak a ramenezők, van, aki órákat képes várni, hogy megkóstolja a japánok mára kultikussá vált levesét. A húsleves országában tökéletesen meg tudjuk érteni, miért rajong a fél világ egy ilyen ételért – kis gyorstalpalónk a ramenhez.

Egy sztázsoló naplója, avagy így töltöttem el egy hetet egy fővárosi étterem konyháján

Mi történik az étellel, mielőtt elénk kerül? Milyen zenét hallgatnak a konyhán, mit nassolnak, miről beszélgetnek, hogyan telik a dolgozók mindennapja kezdéstől a zárásig? Februárban egy hetet töltöttem a Hilda étterem konyháján, hogy megnézzem, milyen utat járnak be az alapanyagok, mielőtt a vendég tányérjára kerülnek, miért fontos, hogy jól tartsuk a kést és hány ember odaadó munkája van egy fogás mögött.

7 tipp a HVG-től: mindent a medvehagymáról, a tavasz hírnökéről

A tavasz első és legizgalmasabb vadnövénye korábban érkezik, mint valaha. A medvehagyma szezonja rövid, illata félreismerhetetlen, íze pedig olyan, amiért évente egyszer mindenképpen érdemes kimenni az erdőbe. Nem kell hozzá sem különleges felszerelés, sem botanikusi végzettség – csak egy kosár. Ahhoz azonban, hogy az ember valóban jól járjon, érdemes tudni néhány dolgot – a szezonról, a növény egyes részeiről, a lelőhelyekről, és arról, hogy mit ne szedjünk le véletlenül helyette. Kirándulásra fel!

7 tipp a HVG-től: mitől lesz igazi és igazán jó a gulyás?

Ha van étel, amely egyszerre szimbolizálja a magyar puszták ízeit és a polgári konyha eleganciáját, az a gulyás. Bár igazi kulturális ikon, egyre kevesebben főzik otthon, és egyre nagyobb kihívást jelent jót találni belőle a városban. Mitől lesz igazán finom és autentikus?

Mit ér a drága konyha, ha nincs mögötte koncepció?

Az elmúlt években látványosan átrendeződött a magyar vendéglátás térképe: éttermek zártak be, koncepciók váltották egymást. A kérdés ma már nem az, hogy lehet-e jó éttermet csinálni, hanem az, hogyan lehet hosszú távon fenntartható modellt építeni. Ebben a közegben kap egyre hangsúlyosabb szerepet az éttermi tanácsadás. Kiss O’Shea Dániel vezetett be minket az éttermi tanácsadók munkájába egy új éttermi koncepció kialakítása kapcsán.

7 tipp a HVG-től: az istenek eledele, avagy a csokoládé – ötletek nem csak Valentin-napra

Csokoládé minden mennyiségben – a tábláktól a trüffelig, a kísérletező bean-to-bar csodáktól a pohárba öntött kávés kakaós élményekig. Az egyik legromantikusabb alapanyag évezredek történelmét hordozza magában, és a Valentin-nap tájékán végre egy kis időre a rivaldafénybe kerül.

Lehet-e egy nap a csokoládé a kulturális örökségünk része? Interjú Csiszár Katalinnal, a Rózsavölgyi Csokoládé alapítójával

A Rózsavölgyi Csokoládé több mint húsz éve kutatja azt, hogyan válik egy egyszerű termés, a kakaóbab komplex gasztronómiai alapanyaggá. Csiszár Katalinnal beszélgettünk a csokoládé készítésének látható és láthatatlan folyamatairól, a bean-to-bar filozófia kihívásairól, valamint arról, hogyan formálja a globális változás a legfinomabb ízek jövőjét.

„Elindult valami szuper dolog, és ezt soha nem áldoznám fel egy külföldi munkáért” – interjú Tóth József Azsival, a miskolci Lestyán Étterem séfjével

Milyen jövőt lát egy fiatal séf a magyar vendéglátásban, ráadásul vidéken? Hogyan fejlődik és alakul egy induló konyha identitása? És mitől lesz jó helyszín Miskolc egy ambiciózus gasztroprojekthez? Interjú Tóth József Azsival, a frissen nyílt miskolci Lestyán Étterem séfjével.

Tényleg félnünk kell már az almaevéstől is?

Ehetünk-e almát, vagy már azt is mérlegelni kell, miből mennyi marad benne? Mit ér a mosás, a hámozás, eltűnnek-e a vegyszermaradványok sütés vagy főzés után, és mi a különbség a bio és a hagyományos alma között? Miért csak néhány almafajtát látunk a boltokban, és hogyan torzítja a piacot a 27 százalékos áfa? Németh Gyula több mint húsz éve foglalkozik biogazdálkodással. A szakemberrel vegyszermaradványokról, az almatermesztés kihívásairól, a bio és a konvencionális almák közti különbségekről is beszélgettünk, a közelmúlt vitái nyomán.

7 tipp a HVG-től: a rántott hús, ami nélkül lehet élni, de minek

Gyerekkorom óta a vasárnapi ebédek ékköve a rántott hús. Készítette a nagymamám, készíti anyukám, készítem én, elmegyek érte többek között a Buja Disznó(k)ba, hétvégente megcsap az illata a társasházunk lépcsőházában. Senkivel se találkoztam még, aki semleges lenne a témával kapcsolatban. Érdekességeket, tippeket osztunk meg az ország egyik legnépszerűbb étele kapcsán.

„Mentőövet egy fuldoklónak dobsz. Talán a fuldoklást kellett volna megelőzni” – Vendéglátókat kérdeztünk a kormány 5+1 pontos csomagjáról

A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a vendéglátóipari egységeket célzó mentőcsomag az elmúlt napokban látványos hullámokat kavart a közösségi médiában, és a szakmai körökben egyaránt. Miközben abban viszonylagos konszenzus alakult ki, hogy az intézkedések érdemi könnyebbséget hozhatnak az éttermek számára, sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban a szükséges irányba mutatnak-e, vagy már túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak. Mit old meg a csomag, mit nem, és miről tereli el a figyelmet? A tervezetet a szakma képviselőivel elemeztük.

7 tipp a HVG-től: egzotikus zöldségből egyszerű ételek – amit érdemes tudni a főzőbanánról

A főzőbanán egyre gyakrabban bukkan fel a hazai piacokon és szupermarketekben, de a legtöbbünknek továbbra is egy viszonylag ismeretlen egzotikus különlegességként él a fejében. A világ számos országában ugyanolyan alapélelmiszer, mint nálunk a krumpli vagy a kenyér, épp ezért felhasználása is rendkívül sokszínű: készül belőle alkoholos ital, chips, sós és édes étel is.

Manti, sarma, simit, lahmacun – két nő megmutatja Budapesten, hogy van török konyha a kebabon túl

Mit jelent valójában a török gasztronómia, ha levesszük róla a döner–baklava-szűrőt? Hogyan lehet a közel-keleti kultúrák vendégszeretetét átültetni a mai Magyarországra? Tóth Ágnes török gasztronómiai szakértővel, a Nar Gourmet alapítójával, és Merve Depremmel, a The Garden és a Pebbles török étterem tulajdonosával női szerepekről és séfekről, az ételek megosztásáról és a gazdasági realitásokról is beszélgettünk.

Hogyan szerezzünk barátokat harminc fölött?

Harminc fölött az ember észrevétlenül egy olyan életszakaszba mutálódik, ahol a barátság leginkább projekt lesz. Naptárbejegyzés, logisztika, egyeztetés, lemondás, újraegyeztetés. Te pedig ott állsz a saját, gondosan karbantartott mániáiddal, szorongásaiddal és félig komolyan vett felnőttségeddel, és azon gondolkodsz: ha a régi barátságok átalakulnak, akkor vajon lehet-e még újat kezdeni? És ha igen, hogyan szerez az ember barátokat harminc fölött?

A szerencse kezében, a hatalom árnyékában, egy tökéletes kacsasülttel a falak városában – úti beszámoló Pekingből

A kínai fővárosban egyszerre szembesülünk a város gazdag gasztronómiai kultúrájával, a társadalom zártságával, a hatalom koncentrációjával és a digitális kontroll súlyával. Hogyan élnek az emberek ebben a 22 milliós metropoliszban, és amennyire más, miért tűnik mégis úgy, nem olyan távoli, mint gondolnánk?