Kertész Zsanett

Mit jelent ma a vasárnapi ebéd Magyarországon?

Miért éppen vasárnap ülünk asztalhoz, honnan ered a közös ebéd hagyománya, és mi maradt belőle mára? A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall. Új fotóriport-sorozatunkban, a Vasárnapi ebédben különböző hátterű családokhoz és közösségekhez látogatunk el, hogy megnézzük, mi kerül az asztalra, és mit árul el az étkezés arról, hogyan élünk ma.


A mezopotámiai köpülőtől a francia croissant-ig – 7 tipp a vajról

Magyarországon a vaj sokáig a hiánycikk volt és a margarin árnyékában élt: a hagyományos konyha zsírral főzött, a szocializmusban ehhez legfeljebb az étolaj társult. Ma sok étteremben a vaj a vacsora nyitánya, vannak konyhák, amelyek maguk köpülik, kojival és sült csontvelővel ízesítik, és a boltokban is egyre több kézműves és import választék van. Mutatjuk, hogyan készíthetünk vajat otthon, hogyan emelik magasabb szintre a város éttermei, hol vehetünk belőle minőségit.


A Covid-lezáráshoz hasonló problémákra kell felkészülni az éttermeknél – Lizsicsár Miklós a St. Andreáról és a hazai vendéglátásról

Több mint tíz éve a város egyik legstabilabb és legelegánsabb étterme a St. Andrea. A hely lelke, vezetője és tulajdonostársa Lizsicsár Miklós, a hazai vendéglátás ikonikus és meghatározó alakja, aki átlátja a szakma helyzetét, és erről őszintén, nyíltan beszél. Szakmai összefogásra és nyílt kommunikációra invitálja a vendéglátókat, hogy a szcéna jelenlegi és jövőbeli kihívásaira közösen találjanak megoldásokat.



Csillag a gleccserek alatt: egy magyar séf Grindelwaldban

Pisztráng saját tóból, helyi liszt, hús és kaviár: Grindelwaldban a tányérra kerülő alapanyagok közül a termelők sem adnak ki akármit akárkinek, előbb a saját szemükkel nézik meg az éttermet. A Hotel Belvedere, az 1910 Gourmet by Hausers otthona négy generáció óta a Hauser család tulajdonában áll, a konyhát pedig Rózsa Dávid séf irányítja.



Amikor egy egyszerűnek tűnő rétes okozza a legnagyobb fejtörést: végigkövettük az egy éven át tartó hazai szakácsversenyt

Franciaországban mindenki ismeri a hasonló szakmai megmérettetéseket, nálunk még a szakmában is kevesen, pedig a Czifray-mesterkurzus lassan húsz éve igyekszik pótolni a hazai szakácsoktatás hézagjait. Végignéztük az idei ciklust, ahol hagymás tarte Tatin-t, beurre blanc-nal készült halat, nyulas fogásokat láthattunk, és arra kerestük a választ, mi a jövője a Molnár B. Tamás és Bittera Dóra nevéhez köthető gasztronómiai műhelynek.



Sült császár helyett érlelt steak vagy bezárás – mi a hentesszakma jövője?

Miközben a hagyományos húsboltok sorra zárnak be, és egyre kevesebben választják hivatásul a mesterséget, éppen most kezd kialakulni egy új típusú húskereskedelem. Prémium alapanyagok, száraz érlelés, nyomon követhető beszállítók, tudatos vásárlók és szakmai tanácsadás. Lehet a hús több, mint árucikk? Sorozatunk második részében ezekkel foglalkozunk, bemutatva két üzletet, amely a hagyományhoz képest egész más utat választott.




„Nem kell tíz év, és eltűnhet a szakma” – hová lett a valaha tekintélyes hentesmesterség?

Száz évvel ezelőtt a hentes nem csak húst vágott: sokszor ő volt a település egyik legtekintélyesebb polgára. Brauch Ferenc és Bittner János emléke a múlté, ma évente mindössze egy tucat fiatal választja ezt a szakmát országban. Kétrészes cikksorozatunk első részében ennek járunk utána, hogyan lett egy egykor megbecsült polgári foglalkozásból ma kihalófélben lévő szakma.


Hogyan viszi tovább egy magyar séf Anthony Bourdain örökségét?

Mit tehet el magának egy magyar séf egy amerikai legenda örökségéből, ha közben sok ezer kilométer és jó pár évtized választja el tőle? A Tony – Egy séf születése című film Anthony Bourdain fiatalkorának pár évét dolgozza fel, és egy rendhagyó vacsorán mutatkozott be – Pallag Dávid séf tolmácsolásában.


Az ötlettől a tányérig – hogyan születik meg egy fogás a Monokini Kantin konyháján?

Tormás fagyi, rája cavaszósszal – eredeti párosítások. Miből indul el egy ilyen étel? Hogyan lesz egy szkeccsből, néhány leírt ízből és textúrából végül egy olyan fogás, amely felkerül az étlapra? Honnan hová kell eljutnia a séfnek, milyen elvárásoknak kell megfelelnie a kész tányérnak? Garai Ádám két meghatározó fogáson keresztül avatott be minket a Monokini Kantin konyhájának mindennapi működésébe. Arról is szó esik, hogyan hatott az egykori Olimpia arra a gondolkodásra, amit ma is képvisel.



Mivel adnak nekünk többet a szakácskönyvek, mint a TikTok?

Néhány négyzetméteren elfér mindaz, amiért fél magyar gasztronómiai világ visszajár: idegen nyelvű szakácskönyvek, cukrászati és barista szakirodalom, ritkaságszámba menő, dedikált kötetek. A Cookbooks.hu-t tizenöt éve Fekete Antonio viszi, aki emellett az ország egyik legkeresettebb gasztrofotósa is. Vele beszélgettünk a séfszakmából a könyvkereskedésbe vezető útról, a közösségi média és a szakkönyvek viszonyáról, a hazai gasztronómiai oktatás hiányosságairól és egy régóta dédelgetett saját könyvterv sorsáról.


A Zöldfától a Stand25-ig – 7 tipp a HVG-től az I. kerületből

Volt itt kaszinó, több száz éves étterem, mészárszék. Aki ma végigsétál a Mészáros utcán, átvág a Krisztina körúton, vagy felkapaszkodik a Vár macskaköves utcáira, nehezen tudja nem észrevenni, mennyi minden maradt itt a régi Budából. És ugyan eltűntek emblematikus helyek, ma sem maradunk étlen-szomjan.


Street food mellett növényi fogások és termelői piac is helyet kap a Szigeten – 7 gasztrotipp fesztiválozóknak

Egy fesztiválon ma már nem csak az számít, kik lépnek színpadra: legalább ennyire fontos az is, hogy mit lehet enni két koncert között. A Sziget gasztronómiai kínálata az elmúlt években látványosan átalakult. A burger, a pizza vagy a lángos természetesen továbbra is megkerülhetetlen fesztiválklasszikusok, de mellettük egyre több olyan étel és vendéglátóhely jelenik meg, amely már nem pusztán a gyors kalóriabevitelre épít.



Miért lesz egyre drágább egy szelet krémes úgy, hogy egyre kevesebb helyen kapni jót belőle? – a vasárnapi sütizés nyomában II. rész

Miért van az, hogy miközben Budapesten sorra nyílnak a francia technikákat idéző cukrászműhelyek, egy átlagos vidéki cukrászdában még mindig margarinnal és kakaóbevonóval találkozni a süteményekben? Hogyan esett szét a vasárnapi süteményezés rítusa, amely fél évszázadon át szinte változatlan intézményként kísérte a családi ebédeket? A magyar cukrászat történetéről mesélünk a szocializmustól napjainkig.