Egy, a letelepedési biznisz nyertesei közé tartozó kínai férfi vezette offshore cég beletett 1,6 milliárd forintot egy magyar zrt.-be, aztán lelépett. A zrt. előbb egy svájci cég tulajdonába került, ám idén év eleje óta a Rogán Antalhoz közel álló Kertész családhoz köthető vagyonkezelő a tulajdonosa.
Magyar Péter volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Miniszterelnökség uniós szakdiplomatája, a Diákhitel Központ vezetője, a Magyar Közút és a Volánbusz igazgatósági tagja, az MBH Bank felügyelőbizottsági tagja. A párt egyik prominens politikusának férjeként végignézett pár botrányt, és ha lehet hinni a pletykáknak, politikai utasításra nem vált el már 2021-ben, a választások előtt.
A januári infláció azért is meglepően alacsony, mert nem jelent meg benne teljes egészében az üzemanyagok adóemelése. A lakossági energia ára nem változott, a KSH módszertana szerint mégis olcsóbb lett – gyakorlatilag az húzta le az inflációt, hogy a háztartások a hideg ellenére keveset fűtöttek.
Március végétől minden webshop köteles a Magyar Postát is felajánlani az áruja kiszállítására. A versenypiacot torzító paragrafus nem egyértelmű, a kormány hallgat.
Ahogy azt a jogszabályok is megkövetelik, a vendégmunkásokat kétéves határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatják, akit kirúgnak, annak ki kell fizetni a teljes szerződéses időre a bérét. Ráadásul a kormány mindent megtesz, hogy a vendégmunkások pusztán biorobotként dolgozzanak – aztán (mű)felháborodik, ha egy cég a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozót tartja meg. A vendégmunkások egyébként leginkább olyan betanított munkákat végeznek, amikre alig lehet hazai dolgozót találni.
Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként” leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás.
A fővárosiak új, olcsóbb szuperbérletet kapnak a vármegyebérlet képében. A BKK csökkenti a Budapest-bérlet árát, még árverseny is kezdődhet, ha a MÁV beszáll. A főpolgármester végső soron feladta a főváros önálló tarifapolitikáját, a bevezetendő rendszerben csak a kormány politikai akaratán múlik, elszipkázza-e a kritikus bevételeket, és keresztbe tesz-e a fővárosnak ez elszámolásokkal. Amelyek részleteit még ki sem dolgozták.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Az akkumulátorcsomagok súlya miatt a villanyautók jóval nehezebbek, mint belső égésű motorral szerelt társaik, használatukhoz ezért nagyobb teherbírású abroncsokra van szükség.
A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is.
Nem sikerült elkerülni a recessziót a kamattámogatott állami hitelekkel. Ez annyira nem meglepő: a gazdaságélénkítésen túl a Baross-program ezer milliárdjának egyszerre kellett volna pótolnia a kormány által ki nem írt uniós pályázatokat és újrafinanszíroznia a lejáró MNB-s NHP Hajrá!-hiteleket.
A 2,9 százalékos hiány eléréséhez durva megszorítások kellenének.
Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz – mondják kormánytagok a költségvetésről. Valójában a költségvetés egy törvény, amit a kormánynak végre kell(ene) hajtania.
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
A KSH nem veszi figyelembe a betétdíjakat az inflációban, mivel a csomagolóanyagok visszaválthatóak. Az energiainfláció számításáról a KSH még tárgyal az Eurostattal, de az eredménytől függetlenül nem fogják visszamenőleg módosítani az inflációs adatokat.