A kormány is vastagon benne van abban, hogy nem a vendégmunkást rúgják ki a magyar helyett

„Miért nem a vendégmunkásokat rúgják ki?!” – horgad fel a közvélemény egy része immár menetrendszerűen, amikor magyar munkásokat küldenek el egy olyan cégtől, ahol vendégmunkások is dolgoznak. Legutóbb a Bumchun Precision Hungary Kft. hatvanfős létszámleépítése adott apropót a szörnyülködésre.

A cég utóbb azt közölte, hogy az autóipar megtorpanása miatt kényszerült létszámcsökkentésre, az ügyvezető azt írta, hogy a cég a további feladatok végzésére a megbízható, jobban teljesítő munkaerőt tartotta meg. „A kiléptetett bérelt dolgozók között magyar, vietnámi, kirgiz, ukrán munkatárs egyaránt szerepel” – írta Kim Ho Youn ügyvezető igazgató.

• Munkahelyteremtés a vendégmunkásoknak

A felháborodásra ráerősített, hogy a Bumchun pár évvel ezelőtt 2,65 milliárd forint munkahelyteremtési támogatást kapott az államtól 200 plusz munkahely létrehozásával járó beruházásához. Szó se róla, azt nem vállalták – az ilyen támogatásoknál nem követelmény –, hogy a munkahelyeket magyar állampolgárságú dolgozókkal fogják feltölteni. Azt pláne nem, hogy az idők végezetéig csak magyarokat fognak foglalkoztatni a magyar adóforintokból létrehozott állásokban.

Ahogy a hazai munkaerőben nő a vendégmunkások aránya (bár a számukat idén is 65 ezer főben maximálják), borítékolhatóan egyre több lesz az olyan eset, amikor állami támogatással létrehozott állásokat vendégmunkások töltenek be. Ennek nem pusztán statisztikai oka van, a kormány előszeretettel támogatja ipari, feldolgozóipari vállalatok beruházásait – és éppen ezekben a szektorokban van a legnagyobb szükség a vendégmunkások foglalkoztatására.

Nem mellesleg az új vendégmunkástörvény értelmében vendégmunkás-tartózkodási engedélyt azok kaphatnak, akiknek a foglalkoztatója kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett munkaerő-kölcsönző. Előbbi körbe a kormány stratégiai partnerei, a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások megvalósítói, a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program résztvevői tartoznak. Tehát azok a vendégmunkások, akik nem munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoznak, definíció szerint az állam által már kedvezményezett cégnél dolgoznak.

Itt mellékszál, de a kormány egyik érve az egész újraiparosítási törekvés mellett a munkahelyteremtés. Miközben éppen a létrejövő gyárak számára nem áll rendelkezésre elég és megfelelő hazai munkaerő, így az „újraiparosítás" szükségszerűen magával vonja a vendégmunka egyre fokozódó bevonását.

• Határozott idejű szerződés – jogszabály szerint

A „Miért nem a vendégmunkásokat rúgják ki?!”-kérdésre a válasz alapvetően meglehetősen egyszerű: mert a vendégmunkásokat nem lehet olyan egyszerűen leépíteni, mint a magyar munkavállalókat. Különösen, ha munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott dolgozókról van szó, ami a feldolgozóiparban meglehetősen gyakori.

A harmadik országból érkezett vendégmunkásokat a munkaerő-kölcsönzők – ahogy azt a jogszabályok megkövetelik – kétéves határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatják. Természetesen

a határozott idejű munkaszerződést is fel lehet bontani, ám ebben az esetben a vendégmunkásnak ki kell fizetni a teljes szerződéses időtartamra járó bérét

– magyarázza a hvg.hu-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője. Azt sem szabad gondolni, hogy a küldő országok ne törődnének az állampolgáraikkal, a Fülöp-szigetek például kiutazás előtt bekéri az aláírt munkaszerződést és egyéb dokumentumokat.